Amióta beütött a migránsválság, számos regény, történet, film született abból, hogy mivé változhat a több ezer éves európai kultúra. A leginkább disztópikus változatok közül toronymagasan kiemelkedik G.K. Chesterton A szökevény kocsma című regénye, melyben egy muszlim uralom alá került Anglia, illetve London abszurd rémálmát vetette papírra a szerző. A dolog pikantériája, hogy Chesterton nem most, a válság idején, hanem a 20. század elején alkotta meg művét a szokásos angol humorral fűszerezve. Ma már egyre kevesebben kacagnak művén.

Kép forrása

Amikor arról jöttek hírek, hogy az ír kocsmákban betiltják a dohányzást, hahotáztam. Ugyan kérem, csak nem gondolja bárki is, hogy a bősz és büszke írek lemondanak kedvenc löttyeik mellé a kocsma légterében elpippantanivaló dohánytermékeikről? Pedig lemondtak. Az írek szépen kiballagtak a pubok elé és odakint pöfékeltek. Aztán ez történt Magyarországon is és már nem nevettünk…
G. K. Chesterton, az angol humor egyik nagy alapvetője, A szökevény kocsma című abszurd(nak tűnő) regényében is hasonlóról írt regényt. Az 1876-ban született és 1936-ban elhunyt író nem kevesebbet állít, illetve fantáziál, mint azt, hogy Nagy Britannia, s azon belül is London, muszlim uralom alá kerül, melynek folyományaként – ha már kocsmasztori – betiltják az alkoholfogyasztást. 
Chesterton persze egy egész alternatív történelmi korszakot ábrázol, az alkoholfogyasztás betiltása csupán egy, bár valóban nem elhanyagolható részlete egy olyan átalakított társadalomnak, melynek a muszlim törvények és törvénykezés lesz az alapja. A szerző a törvénykezés változásaitól kezdve, a közéleti, bel- és külügyi vonatkozások egész kiterjedt során át az újságíró társadalomban végbemenő folyamatokig minden változásról beszámol. 
A Johnny Walker hazájában játszódó brutális rémálom egyeseknél még azt is elérte, hogy a tudományos-fantasztikus kategóriába sorolják. Mi viszont már tudjuk: nem kell ahhoz Nógrádi Gyuri bácsinak lenni, hogy mindezt elképzeljük. 
A kiadó egy ponton arra hívja fel a figyelmet, hogy bár Chesterton regénye mintegy száz évvel ezelőtt számított sci-finek, de mi történne akkor a száz évvel ezelőtt élt londoniakkal, ha a regény ismeretének birtokában és egy furfangos időgép révén arról szereznének tudomást, hogy 2019-ben London főpolgármestere egy muszlim? A választ az olvasókra bízzuk…