Márton Áron gyulafehérvári római katolikus püspök lehallgatási jegyzőkönyveit feldolgozó könyvet mutattak be a Kolozsvári Magyar Napok keretében. A Nagy Zoltán Mihály és Denisa Bodeanu által jegyzett (Le)hallgatásra ítélve című könyv a két történész-kutató tanulmánya mellett a püspök dolgozószobájának lehallgatásáról készült jegyzőkönyveinek a válogatását tartalmazza az 1957-1960-as időszakból. 

Kép forrása

Bánkuti Gábor, a Pécsi Tudományegyetem docense a könyv bemutatóján úgy fogalmazott: Márton Áron 1955-ben szabadult a börtönből, és 1957-júniusától kényszerlakhelyen kellett élnie. Ekkortól hallgatta le beszélgetéseit a Securitate. A püspökről készített titkosszolgálati anyag nyolcvanezer oldalt tesz ki, részletes és hiteles képet rajzol Márton Áron alakjáról, a püspökségi döntéshozatalról. 
A jegyzőkönyvek azt mutatják meg, hogy mit jelentett „pengeélen táncolni” egy roppant nehéz történelmi korban. Az óriási mennyiségű anyag feldolgozása „folyamatos lelkigyakorlat” volt számára. 
Visky András író, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti vezetője úgy vélte, Márton Áron felmérte, hogy fölösleges konspirálnia a beszélgetései során, ugyanazt kell mondani az ellenségnek, amit a közelállóknak, és ez óriási erőt adott a szavainak. A dokumentumok felkavaró jellegére utalva keserű humorral tette hozzá: „inkább ne olvassák el ezt a könyvet, és éljenek nyugodtan”. 
A tervek szerint még két könyv készül a püspök lehallgatási jegyzőkönyveiből.