Nemcsak építészeti, egyház- és művészettörténeti, hanem teológiai vonatkozások alapján is érdekes a rendszerváltás óta épült evangélikus templomokról szóló könyv. A nem meglepő módon az Új evangélikus templomok címet viselő munka veretes tanulmánykötet, melyre korábban nemigen volt példa.

Kép forrása

Utoljára 1944-ben jelent meg hasonló kiadvány. Akkor is és most is az volt a cél, hogy a könyv fotókkal, részletes leírásokkal bemutassa a Magyarországi Evangélikus Egyház újonnan épült templomait. 
Az elmúlt majd ötven év első kétharmadában nem épültek új lutheránus templomok, aztán a nyolcvanas évek végén Siófokon készült el egy más időszakot hozó építmény. Az építésztársadalom azért is tartja fontosnak ezt a balatoni beruházást, mert ezzel vette kezdetét a Makovecz Imre által fémjelzett szakrális, illetve organikus építészet modern időszaka Magyarországon. 
Ezen előtörténet után indult meg a magyar evangélikus templomépítések egész sora, mely alapján a Krähling János, Vukoszávlyev Zorán szerkesztőpáros állította össze az Új evangélikus templomok című könyvet. A kötetet gondozó Luther Kiadó többek között így fogalmaz: „E könyv elsősorban a fővárosnak és vonzáskörzetének, valamint az evangélikus múlttal nem rendelkező kisebb városoknak az új templomairól szól. A másik kiemelten fontos terület a Balaton környéke. Itt a jelentős nyári üdülővendég-forgalom és az ebből következő missziói feladatok, továbbá az említett belső migráció révén jöttek létre olyan új közösségek, amelyek új és méltó gyülekezeti helyet igényeltek.” Természetesen maga az Új evangélikus templomok kötet is egyfajta missziós feladatot lát el, hiszen annak elolvasásával a szélesebb, nem feltétlenül ezen felekezetbeli közönség is bepillantást nyerhet a Magyarországi Evangélikus Egyház életébe, annak szerkezetébe, hitéleti rendjében, és alapvetően az evangélikus egyházépítészet hagyományaiba és a modern korszak által kínált építőművészettel és építéstechnológiai elvárásokkal való kapcsolatába.