Nincs többé Gülen utca
Divatba jött néhány esztendeje, hogy diktatúrával vádolják a kormányzó erőt annak politikai ellenfelei. A bonapartista hatalomgyakorlás vádjaival kapcsolatban könyvek, tanulmányok és leleményes elnevezések jelennek meg a közéletben, így hitelesítve az üres kommunikációs rohamokat.
A dolog azért aggasztó, mert miközben a demokratikusan működő politikai erők diktatúraépítéssel vádolják egymást, szinte észre sem vesszük, amikor az elnyomás valóban teret nyer.

Kép forrása
Törökországban a múlt héten jelentette be Ziya Selçuk oktatási miniszter, hogy a közelmúltban háromszázegyezer nyolcszázhetvennyolc kötetet semmisítettek meg, mivel a kormány fellép minden, a jelenleg Amerikában tartózkodó Fethullah Gülen muszlim hitszónokhoz köthető dolog ellen.
A könyvpusztítás iskolákat és könyvtárakat is érint, és sokszor egészen bizarr okok miatt kerülnek indexre a kiadványok. A Turkey Purge oldal arról számolt be, hogy 2016-ban egy matematikakönyvet azért vontak ki a forgalomból, mert az egyik feladatban „F pontból és G pontba” kellett vonalat húzni, ezek pedig Fethullah Gülen monogramjának betűi. A BirGün napilap szerint pedig egymillió nyolcszázezer iskolai olvasókönyvet azért zúztak be és nyomattak újra, mert megemlítették bennük Pennsylvaniát, ahol jelenleg Fethullah Gülen meghúzza magát.
S, ahogy a cenzúra-projekteknél lenni szokott, a mindenre kiterjedő szellemi tisztogatás során átnevezték Ankara Gülen nevű utcáit is.
Az indexre tett hitszónok a hetvenes években indította el mozgalmát, amely az évezred végére
jelentős befolyásra tett szert a török igazságszolgáltatásban és az államigazgatásban. Iskolahálózatot tartott fenn és számos civil szervezet, vállalat és médium felett bírt befolyással. Kezdetben Recep Tayyip Erdoğan iszlamista politikus mentora volt. Erdoğan 2002-es választási győzelme után sokáig támaszkodott Gülen hálózatára és együtt küzdöttek a török állam világi jellegét fenntartó kemalista hadsereg befolyása ellen. 2013-ban azonban Gülen és Erdoğan szakítottak, sőt a 2016-os törökországi katonai puccskísérlet után az elnök őt tette meg az összeesküvés fő felelősévé és politikai tisztogatásba kezdett mindenütt gülenisták után kutatva.
A tisztogatás keretében mostanáig kétszáz sajtóorgánumot és kiadót zártak be, nyolcvan író ellen nyomoztak és emeltek vádat, ötezernyolcszáz egyetemi oktatót bocsátottak el. Úgy tűnik, most a könyvek kerültek napirendre.
Persze innen, Európából nézve, nem a gülenista mozgalom, hanem a kemalista hadsereg felszámolása az igazi veszteség, de ennek részleteiről nem adott most hírt a The Guardian.
A dolog azért aggasztó, mert miközben a demokratikusan működő politikai erők diktatúraépítéssel vádolják egymást, szinte észre sem vesszük, amikor az elnyomás valóban teret nyer.

Kép forrása
Törökországban a múlt héten jelentette be Ziya Selçuk oktatási miniszter, hogy a közelmúltban háromszázegyezer nyolcszázhetvennyolc kötetet semmisítettek meg, mivel a kormány fellép minden, a jelenleg Amerikában tartózkodó Fethullah Gülen muszlim hitszónokhoz köthető dolog ellen.
A könyvpusztítás iskolákat és könyvtárakat is érint, és sokszor egészen bizarr okok miatt kerülnek indexre a kiadványok. A Turkey Purge oldal arról számolt be, hogy 2016-ban egy matematikakönyvet azért vontak ki a forgalomból, mert az egyik feladatban „F pontból és G pontba” kellett vonalat húzni, ezek pedig Fethullah Gülen monogramjának betűi. A BirGün napilap szerint pedig egymillió nyolcszázezer iskolai olvasókönyvet azért zúztak be és nyomattak újra, mert megemlítették bennük Pennsylvaniát, ahol jelenleg Fethullah Gülen meghúzza magát.
S, ahogy a cenzúra-projekteknél lenni szokott, a mindenre kiterjedő szellemi tisztogatás során átnevezték Ankara Gülen nevű utcáit is.
Az indexre tett hitszónok a hetvenes években indította el mozgalmát, amely az évezred végére
jelentős befolyásra tett szert a török igazságszolgáltatásban és az államigazgatásban. Iskolahálózatot tartott fenn és számos civil szervezet, vállalat és médium felett bírt befolyással. Kezdetben Recep Tayyip Erdoğan iszlamista politikus mentora volt. Erdoğan 2002-es választási győzelme után sokáig támaszkodott Gülen hálózatára és együtt küzdöttek a török állam világi jellegét fenntartó kemalista hadsereg befolyása ellen. 2013-ban azonban Gülen és Erdoğan szakítottak, sőt a 2016-os törökországi katonai puccskísérlet után az elnök őt tette meg az összeesküvés fő felelősévé és politikai tisztogatásba kezdett mindenütt gülenisták után kutatva.
A tisztogatás keretében mostanáig kétszáz sajtóorgánumot és kiadót zártak be, nyolcvan író ellen nyomoztak és emeltek vádat, ötezernyolcszáz egyetemi oktatót bocsátottak el. Úgy tűnik, most a könyvek kerültek napirendre.
Persze innen, Európából nézve, nem a gülenista mozgalom, hanem a kemalista hadsereg felszámolása az igazi veszteség, de ennek részleteiről nem adott most hírt a The Guardian.
Egypercesek

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben
Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
Könyvtári rendszerünk lelke
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Boncasztalon a Hail Mary küldetés
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig