A nemzetközi, és ezen belül mindenekelőtt a német nyelvű sajtó rendkívül széles körben emlékezett meg Heller Ágnes elhunytáról. A Frankfurter Allgemeine Zeitungban Jürgen Habermas neves német filozófus írt nekrológot Búcsú egy filozófusnőtől címmel.  

Kép forrása

Heller Ágnes a régi iskolához tartozó filozófus volt: … úgy láttuk, a „keleti tömb” érdekesebb kollégáinak körében megmaradt valami a német idealizmusból, valami olyan magabiztosság, amelyet még nem érintett meg a tudományok esendősége, egy magabiztosság, amelyet a kortás nyugati filozófiában már nem ismertünk.
Ez a töretlen filozófiai öntudat a fiatal Heller Ágnesnél az elfogulatlanul nyílt szellem frissességével társult, amely alighanem az ötvenes Években Lukács György körül összejött tanítványok mentalitásának sajátja volt. Ez a megállapítás azonban nem homályosíthatja el a csoport szellemi és politikai függetlenségét, humanista impulzusát és tudományos termékenységét. A szellemi szuverenitás tudata alighanem védőpajzs volt Heller Ágnes és barátai számára is, akiket 1956 után politikai másként gondolkodóként üldöztek, és végül emigrációba kényszerítettek.  
Az évtizedek során megtanultam, hogy ebben az idealista önértelmezésben és a filozófia iránti érzék, vagy még inkább elhivatottság érzésében csak egy büszke és bátor, bölcs asszony csodálatra méltóan szilárd jellemének másik oldalát lássam. Tekintettel a személyiség átütő jelenlétére felmerül bennem a kérdés, hogy vajon könyvei olvasói számára nem marad-e megközelíthetetlen a szerző energiájának és szenvedélyének jelentős része – írta Habermas.