Elektronikus állam
Megjelent az egyre népszerűbb svéd Simon Stålenhag első magyarra fordított könyve. Egyedi látásmódja és illusztrációi még az Elektronikus állam című kötet egyszerű és nem igazán egyedi történetből is egyedülállót varázsol.

Kép forrása
Egyre népszerűbb a sci-fi-írók és a -rajongók körében Simon Stålenhag, aki mindezt elsősorban nagysikerű illusztrációinak és a történeteinek köszönheti. A harmincötéves svéd szerző az utóbbi évek egyik legfelkapottabb és legnépszerűbb digitális művészévé vált. Rendkívül különleges látásmódja és a széles sci-fi-eszköztárával megálmodott képei meghódították az egész világot. Olyannyira sikeresek képi és írott alkotásai is, hogy már Hollywood is felkapta. Az Elektronikus állam című könyvéből ugyanis a tervek szerint a Bosszúálló-filmek forgatókönyvírói és az Az rendezője készít mozit.
Világát, munkásságát pedig már a magyar olvasók is megismerhetik, hiszen megjelent az Elektronikus állam című kötete magyarul is. Természetesen különleges képillusztrációival együtt. A könyvben több mint hatvan lenyűgöző képet találhatunk.
A történet 1997-ben játszódik, ám egy sokkal fejlettebb, pontosabban fejlettebb technikai tudással rendelkező, ám háború sújtotta Földön. Egész pontosan egy különös Amerikában. A posztapokaliptikus világban az emberiség többsége egyetlen függőségnek hódol. A korábban a hadsereg számára kifejlesztett drónirányítási-rendszert ugyanis a háborúk megvívása mellett szórakoztatásra is elkezdték használni az emberek. Egy darabig nem is volt komolyan baj ebből, ám a hatodik rendszerfrissítést követően már mérhetetlenné vált az emberek függősége iránta.
Ebben a világban szökik el a tizenkilencéves Michelle, aki sárga játékrobotjával, Skippel nyugat felé indul. Útjuk során a vidéket hatalmas harci drónok romjai és a hanyatlásnak indult fejlett fogyasztói társadalom szemete szennyezi. Egyre jobban feltárul előttük a múlt, és hanyatlott civilizációjuk, ami mintha egy hosszú küzdelem után megadta volna magát.
Mindeközben számos kérdés bukkan fel a fogyasztói társadalomról, a technológiai újításokról, valamint azok veszélyeiről, de történet lelke a két főszereplőnk kapcsolata marad.

Kép forrása
Egyre népszerűbb a sci-fi-írók és a -rajongók körében Simon Stålenhag, aki mindezt elsősorban nagysikerű illusztrációinak és a történeteinek köszönheti. A harmincötéves svéd szerző az utóbbi évek egyik legfelkapottabb és legnépszerűbb digitális művészévé vált. Rendkívül különleges látásmódja és a széles sci-fi-eszköztárával megálmodott képei meghódították az egész világot. Olyannyira sikeresek képi és írott alkotásai is, hogy már Hollywood is felkapta. Az Elektronikus állam című könyvéből ugyanis a tervek szerint a Bosszúálló-filmek forgatókönyvírói és az Az rendezője készít mozit.
Világát, munkásságát pedig már a magyar olvasók is megismerhetik, hiszen megjelent az Elektronikus állam című kötete magyarul is. Természetesen különleges képillusztrációival együtt. A könyvben több mint hatvan lenyűgöző képet találhatunk.
A történet 1997-ben játszódik, ám egy sokkal fejlettebb, pontosabban fejlettebb technikai tudással rendelkező, ám háború sújtotta Földön. Egész pontosan egy különös Amerikában. A posztapokaliptikus világban az emberiség többsége egyetlen függőségnek hódol. A korábban a hadsereg számára kifejlesztett drónirányítási-rendszert ugyanis a háborúk megvívása mellett szórakoztatásra is elkezdték használni az emberek. Egy darabig nem is volt komolyan baj ebből, ám a hatodik rendszerfrissítést követően már mérhetetlenné vált az emberek függősége iránta.
Ebben a világban szökik el a tizenkilencéves Michelle, aki sárga játékrobotjával, Skippel nyugat felé indul. Útjuk során a vidéket hatalmas harci drónok romjai és a hanyatlásnak indult fejlett fogyasztói társadalom szemete szennyezi. Egyre jobban feltárul előttük a múlt, és hanyatlott civilizációjuk, ami mintha egy hosszú küzdelem után megadta volna magát.
Mindeközben számos kérdés bukkan fel a fogyasztói társadalomról, a technológiai újításokról, valamint azok veszélyeiről, de történet lelke a két főszereplőnk kapcsolata marad.
Egypercesek

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben
Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
Könyvtári rendszerünk lelke
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Boncasztalon a Hail Mary küldetés
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig