Száznégyéves írótól búcsúzunk
Az elmúlt hét végén kaliforniai Palm Springs-i otthonában elhunyt Herman Wouk amerikai író. Wouk május 27-én töltötte volna be 104. életévét, és még halála előtt is egy könyvön dolgozott – közölte pénteken Amy Rennert, az író irodalmi ügynöke.

Kép forrása
A Pulitzer-díjas író 1915. május 27-én született. Orosz zsidó emigránsok gyermekeként New York Bronx negyedében jött a világra. A Columbia Egyetemen végzett, majd dramaturg lett. 1941 nyarától hadikötvények vásárlására bíztató reklámokat írt. Amikor 1941 decemberében az Egyesült Államok belépett a második világháborúba, önként jelentkezett a haditengerészethez, 1943 februárjától a Zane romboló-aknaszedő hajón szolgált a csendes-óceáni hadszíntéren. Nyolc partraszállásban vett részt, több kitüntetést kapott, leszerelésekor egy másik aknaszedő hajó első tisztje volt.
A polgári életbe visszatérve kezdett hosszabb lélegzetű műveket írni, először rádiójátékokat, első, szatirikus regénye, az Aurora Hajnalpír (1947) is a rádió világát mutatja be. A nagy sikert a Zendülés a Caine hadihajón című regénye hozta meg számára 1951-ben, amelyért Pulitzer-díjat kapott.
A személyes háborús élményeken alapuló mű hőse a pszichopata Queeg kapitány, aki vészhelyzetben fejét veszti, ezért legénysége fellázad ellene és leváltja. A regényt (amelyhez – mint minden könyvéhez – komoly kutatásokat folytatott) a különböző emberi magatartásmódok lélektanilag hiteles bemutatása teszi értékessé. A regényt tucatnyi nyelvre, magyarra is lefordították, színpadi és filmváltozat is készült belőle.
Sok kiváló mű következett: Hajnalcsillag (1955), Én Istenem (1959), Hajsza (1964). 1971-ben jelent meg A forrongó világ, majd 1978-ban a folytatás, a Háború és emlékezet. Egy kritikus szerint „az amerikaiak többet tanultak Wouktól a második világháborúról, mint bármilyen más forrásból.”
Hosszú hallgatás után 1993-ban a Remény, 2005-ben pedig a Texasi labirintus jelent meg.
1937 óta vezetett, száz kötetnél terjedelmesebbre hízott naplóját 2008-ban a Kongresszusi Könyvtárnak adományozta, ezek digitális változata nyilvánosan hozzáférhető.
Írásait nem jellemzik technikai újítások, de igen népszerűek. Nyelvezete fogalom lett. A „woukism” kifejezés egy időben a hatásvadász, giccses bestsellert jelentette az amerikai kritikai nyelvben.

Kép forrása
A Pulitzer-díjas író 1915. május 27-én született. Orosz zsidó emigránsok gyermekeként New York Bronx negyedében jött a világra. A Columbia Egyetemen végzett, majd dramaturg lett. 1941 nyarától hadikötvények vásárlására bíztató reklámokat írt. Amikor 1941 decemberében az Egyesült Államok belépett a második világháborúba, önként jelentkezett a haditengerészethez, 1943 februárjától a Zane romboló-aknaszedő hajón szolgált a csendes-óceáni hadszíntéren. Nyolc partraszállásban vett részt, több kitüntetést kapott, leszerelésekor egy másik aknaszedő hajó első tisztje volt.
A polgári életbe visszatérve kezdett hosszabb lélegzetű műveket írni, először rádiójátékokat, első, szatirikus regénye, az Aurora Hajnalpír (1947) is a rádió világát mutatja be. A nagy sikert a Zendülés a Caine hadihajón című regénye hozta meg számára 1951-ben, amelyért Pulitzer-díjat kapott.
A személyes háborús élményeken alapuló mű hőse a pszichopata Queeg kapitány, aki vészhelyzetben fejét veszti, ezért legénysége fellázad ellene és leváltja. A regényt (amelyhez – mint minden könyvéhez – komoly kutatásokat folytatott) a különböző emberi magatartásmódok lélektanilag hiteles bemutatása teszi értékessé. A regényt tucatnyi nyelvre, magyarra is lefordították, színpadi és filmváltozat is készült belőle.
Sok kiváló mű következett: Hajnalcsillag (1955), Én Istenem (1959), Hajsza (1964). 1971-ben jelent meg A forrongó világ, majd 1978-ban a folytatás, a Háború és emlékezet. Egy kritikus szerint „az amerikaiak többet tanultak Wouktól a második világháborúról, mint bármilyen más forrásból.”
Hosszú hallgatás után 1993-ban a Remény, 2005-ben pedig a Texasi labirintus jelent meg.
1937 óta vezetett, száz kötetnél terjedelmesebbre hízott naplóját 2008-ban a Kongresszusi Könyvtárnak adományozta, ezek digitális változata nyilvánosan hozzáférhető.
Írásait nem jellemzik technikai újítások, de igen népszerűek. Nyelvezete fogalom lett. A „woukism” kifejezés egy időben a hatásvadász, giccses bestsellert jelentette az amerikai kritikai nyelvben.
Egypercesek

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben
Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
Könyvtári rendszerünk lelke
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Boncasztalon a Hail Mary küldetés
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig