Szeleniták természetesen nincsenek. Viszont könyvtáruk már van. Igaz, kicsit szétszórt bibliotékát birtokolnak a holdlakók, de ahhoz képest, hogy nem léteznek, ez is szép teljesítmény. 
A dolog persze így elég vicces, ám, meglepő módon, a Holdon valóban fennmaradt egy könyvtárnyi információ. 

Kép forrása

Történt ugyanis, hogy amikor áprilisban a Holdba csapódott izraeli szonda, nemcsak a szerkezet repült szerte szét, de a magával vitt rakomány is szétszóródott. És, igen, a hajó egy egész komoly könyvtárat vitt magával. 
Az eszközt ugyanis megpakolták az emberiségről szóló tudnivalókkal, többek közt a Wikipédia másolatával, és több ezer kötetnyi könyv digitális változatával. Az úgynevezett Arch Lunar Library csomag száz gigabájtnyi adatot tartalmaz, melyeket huszonöt nikkel lemezen helyeztek el a projekt felelősei.
A lemezeket készítő Arch Foundation szerint a csomag biztosan nem sérült meg a szonda darabjaira törésével, mert ilyen helyzetre is felkészítették. Ez azt jelenti, hogy a felküldött adat valahol most is ott van a Holdon, már csak azt kellene tudni, pontosan hol ért földet (illetve Holdat). 
A csomag eredetileg azért került a Beresit nevű szonda fedélzetére, onnan pedig a Holdra, hogy az emberiség jelenéről és múltjáról tudósítsa a távoli jövő űrutazóit, még akkor is, ha az emberek már nem lesznek. 
Azaz, ha nem találjuk meg a lemezeket, és ha lesznek valaha holdlakók, és ők megtalálják, és meg is fejtik az adathordozókat, nos, akkor arra is rádöbbenhetnek e késői szeleniták, hogy az első Hold-könyvtárat tartják a kezeikben (vagy csápjaikban).