2022: Európa behódol az iszlámnak?
Michel Houellebecq francia író szeret a tűzzel játszani. Ebbéli vágyai miatt már rá is faragott korábban, amikor Goncourt-díja ellenére, rasszizmusa (egész pontosan fajgyűlöletre való felbujtás volt a vád) miatt kipenderítették a közéletből, majd Írországba száműzte magát. 2018-ban írt új regénye, a Behódolás, az iszlám európai politikai színtéren történő térhódításának disztópiájáról szól. Természetesen botránykönyv lett a kötet, de mi mégis szívesen olvastuk, egyrészt, mert ez csak fikció, másrészt jó tudni, hogy Európa túlfelén is vannak a földrészért aggódó gondolkodók.

Kép forrása
Az 1956-os születésű Houellebecq egy ledér hippi anya és egy kalandvágyó apa gyerekeként tengette életét, s anyai nagyanyjánál kezdte, akitől ezt a „szép” nevet örökölte hálából. A francia irodalom fenegyereke szinte minden regényével fenékbe rúgott valakit vagy valamit, leginkább a szép, új világnak hitt Európa illúziójában hívőket és persze magát az európai mindenséget. Javára legyen mondva, hogy mindig fantáziadúsan követte el műveit, melyek rendre a bestseller listák élén tanyáztak.
2018-as kötete, a Behódolás egy brutális disztópia, humoros és szexista oldalszárnyakkal felturbózva, ahogy Robert Merle megalkotta a Védett férfiakat vagy a Madrapurt. Houellebecq nem gatyáz, és egy egész regényt szentelt annak, hogy 2022-re Európa miként iszlamizálódik, de úgy frankón.
Egész pontosan az történik regényében, hogy a francia elnökválasztás viharában egyre jobban előretör a Muzulmán Testvériség pártja, az egyre jobban kiéleződő versenyben látható, hogy az iszlám követőinek egyre nagyobb száma és radikális elképzeléseik a jópár száz éves európai demokrácia totális felszámolását jelzik előre.
A polgárháborús állapotokká fajuló választási csatát a 44 éves irodalmár szemén keresztül láthatjuk. Francois enervált a munkájában és a szerelmi életében, de egyre jobban érdeklik a belpolitikai fejlemények. Mint még aktív értelmiségi, az ő szájából halljuk a legtöbb jó kérdést, melyet a végnapjait élő Európában még fel lehet tenni azoknak, akik tudják, hogy mi az európai kultúra, melyek az európai zsidó-keresztény gyökerek és melyek az értékek, melyek az iszlám politikai erők térnyerésével talán végképp eltűnhetnek a történelem süllyesztőjében.
Innen, 2019 májusából, Magyarországról, az Európai Parlamenti választások előtti hajrából nézve természetesen szinte minden ilyen kérdésre mindenkinek megvan a maga válasza. A nagy kérdés mégis az, hogy vajon valósággá válhat-e Houellebecq rémálma és az európai keresztény többségből végül egy behódoló kisebbség lesz?

Kép forrása
Az 1956-os születésű Houellebecq egy ledér hippi anya és egy kalandvágyó apa gyerekeként tengette életét, s anyai nagyanyjánál kezdte, akitől ezt a „szép” nevet örökölte hálából. A francia irodalom fenegyereke szinte minden regényével fenékbe rúgott valakit vagy valamit, leginkább a szép, új világnak hitt Európa illúziójában hívőket és persze magát az európai mindenséget. Javára legyen mondva, hogy mindig fantáziadúsan követte el műveit, melyek rendre a bestseller listák élén tanyáztak.
2018-as kötete, a Behódolás egy brutális disztópia, humoros és szexista oldalszárnyakkal felturbózva, ahogy Robert Merle megalkotta a Védett férfiakat vagy a Madrapurt. Houellebecq nem gatyáz, és egy egész regényt szentelt annak, hogy 2022-re Európa miként iszlamizálódik, de úgy frankón.
Egész pontosan az történik regényében, hogy a francia elnökválasztás viharában egyre jobban előretör a Muzulmán Testvériség pártja, az egyre jobban kiéleződő versenyben látható, hogy az iszlám követőinek egyre nagyobb száma és radikális elképzeléseik a jópár száz éves európai demokrácia totális felszámolását jelzik előre.
A polgárháborús állapotokká fajuló választási csatát a 44 éves irodalmár szemén keresztül láthatjuk. Francois enervált a munkájában és a szerelmi életében, de egyre jobban érdeklik a belpolitikai fejlemények. Mint még aktív értelmiségi, az ő szájából halljuk a legtöbb jó kérdést, melyet a végnapjait élő Európában még fel lehet tenni azoknak, akik tudják, hogy mi az európai kultúra, melyek az európai zsidó-keresztény gyökerek és melyek az értékek, melyek az iszlám politikai erők térnyerésével talán végképp eltűnhetnek a történelem süllyesztőjében.
Innen, 2019 májusából, Magyarországról, az Európai Parlamenti választások előtti hajrából nézve természetesen szinte minden ilyen kérdésre mindenkinek megvan a maga válasza. A nagy kérdés mégis az, hogy vajon valósággá válhat-e Houellebecq rémálma és az európai keresztény többségből végül egy behódoló kisebbség lesz?
Egypercesek

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben
Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
Könyvtári rendszerünk lelke
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Boncasztalon a Hail Mary küldetés
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig