A Sion-hegy alatt
A nyolcvanas évek közepén, mint középiskolás diák, osztálytársaimmal lehetőséget kaptunk, hogy irodalmi műsort állítsunk össze a tananyagban szereplő alkotókból. A zenével, gitárral, furulyával megspékelt lírai előadás József Attila és Ady Endre lázadó és Istenről valló verseire is épültek, az akkor tanári kar nem kis megrökönyödésére, a csúcspont pedig egyértelműen Ady Álmom az Isten című opusza volt. Most amikor újra felidézem ezt, nagy örömmel vettem le a könyvesbolt polcáról A Sion-hegy alatt – Ady Endre istenes versei című könyvet, tiszta szívből ajánlom mindenkinek.

Kép forrása
A költő halálának századik évfordulójára újra kiadták istenes verseit. Az Ady 100 program és kiadványsorozat méltó fejezete ez, ahogy a ma irodalomrajongói is rácsodálkoznak a sok egyéb más, szintén karakteres műfaji és stílusbeli jellemzővel illetett költőt. A könyv nagy erénye, hogy Ady Endre istenes költészetéről nem más, mint Szabó Lőrinc kistanulmánya olvasható a kiadvány első lapjain. Itt az áll többek között, hogy Ady a legnagyobb vallásos magyar költő, aki a természettudományos gondolat-éra legnagyobb költői reprezentánsa, mindamellett kimondható, hogy ő volt az erotikus, a forradalmár, az istentelen, a félreértett Ady is. A magyarázat nem várat soká magára, a méltató így folytatja: „Ady Istennel telítettsége és vallási megérése az Illés szekerén megírása idejére eshetett. (…) Pozitív Istenhez fordulás és egyszerre a legmagasabb istenköltészetet szólaltatja meg: új hangokkal az ős-panteista-keresztény lélektartalmat.”
A könyv közel százhúsz istenes, vallásos témájú verset tartalmaz, benne a fent említett fejlődés minden állomását jelző művel. Ady különösen fontos most, amikor a személyét a legújabb kutatások tükrében ugyan tisztábban láthatjuk, de a napi politikai és kultúrharcbeli igények nemegyszer a kisajátítás, esetenként torzítás szándékával is élnek. Tény, hogy a több alkotói, személyiségfejlődési, világnézeti korszakon átesett Ady komplex elemzése nem könnyű, ítélkezés-kényszerben szenvedő korunkban pedig még inkább nehézkes. Talán egyszerűbb a dolog, ha magától Ady Endrétől kérünk segítséget: Mit gondoltál te Istenről, magadról, a világról?

Kép forrása
A költő halálának századik évfordulójára újra kiadták istenes verseit. Az Ady 100 program és kiadványsorozat méltó fejezete ez, ahogy a ma irodalomrajongói is rácsodálkoznak a sok egyéb más, szintén karakteres műfaji és stílusbeli jellemzővel illetett költőt. A könyv nagy erénye, hogy Ady Endre istenes költészetéről nem más, mint Szabó Lőrinc kistanulmánya olvasható a kiadvány első lapjain. Itt az áll többek között, hogy Ady a legnagyobb vallásos magyar költő, aki a természettudományos gondolat-éra legnagyobb költői reprezentánsa, mindamellett kimondható, hogy ő volt az erotikus, a forradalmár, az istentelen, a félreértett Ady is. A magyarázat nem várat soká magára, a méltató így folytatja: „Ady Istennel telítettsége és vallási megérése az Illés szekerén megírása idejére eshetett. (…) Pozitív Istenhez fordulás és egyszerre a legmagasabb istenköltészetet szólaltatja meg: új hangokkal az ős-panteista-keresztény lélektartalmat.”
A könyv közel százhúsz istenes, vallásos témájú verset tartalmaz, benne a fent említett fejlődés minden állomását jelző művel. Ady különösen fontos most, amikor a személyét a legújabb kutatások tükrében ugyan tisztábban láthatjuk, de a napi politikai és kultúrharcbeli igények nemegyszer a kisajátítás, esetenként torzítás szándékával is élnek. Tény, hogy a több alkotói, személyiségfejlődési, világnézeti korszakon átesett Ady komplex elemzése nem könnyű, ítélkezés-kényszerben szenvedő korunkban pedig még inkább nehézkes. Talán egyszerűbb a dolog, ha magától Ady Endrétől kérünk segítséget: Mit gondoltál te Istenről, magadról, a világról?
Egypercesek

Magyar olvasóihoz fordult Krasznahorkai
A Nobel-díjas író most magyarul is reagált a kitüntetésének hírére
Rózsa Dávidot felfüggesztették az OSZK főigazgatói posztjáról
A nyilvánosság előtt egyelőre nem világos a döntés háttere
Fecske Csaba emléktáblát avatnak Szögligeten
,,magamba gyömöszölöm a világot/mielőtt tudatomról/mint érett gyümölcs a magról leválok” (Hozadék – részlet).