Irodalmi-automata Londonban
Mit tegyünk, ha elégedetlenek vagyunk polgártársaink olvasási szokásaival? Ráadásul azt is tudjuk, hogy – bevallásuk szerint – jórészük időhiány miatt nem olvas. Nos, lássuk el őket olvasnivalóval! Mégpedig olyannal, ami éppen ott kínál megoldást, ahol a probléma van: az időtényezőnél. Szóval legyen rövid.

Kép forrása
Az szinte magától értetődő megoldást gyakorlatba ültette át egy szervezet: novella-automatát állított fel Londonban a Canary Wharf metróállomásnál. A szerkentyű működése roppant egyszerű: a gép gombnyomásra kiad egy pár perc alatt elolvasható novellát, mégpedig teljesen ingyen. Így egy rövidebb utazás alatt is egy érdekes irodalmi élménnyel lehetnek gazdagabbak az angolok.
(No, meg a franciák, a hongkongiak és az amerikaiak is, mert az ötlet nem egészen originális. Hasonló novella-automaták működnek már Franciaországban, Hongkongban és az Egyesült Államokban is. Ráadásul Franciaországból nézve a londoni projekt egyszerű piacbővítés, hiszen a gépeket is a francia novella-vállalkozás szállítja. És ha már szóba jött az üzlet, mondjuk el, hogy Amerikában annyira megtetszett az ötlet Francis Ford Coppolának, hogy befektetett a cégbe, és a San Franciscó-i éttermében is felállíttatott egy automatát.)
De vissza Angliához, ahol a szervezők elmondták, azért is döntöttek az automaták felállítása mellett, mert egy kutatás szerint a britek harminchat százaléka tavaly időhiány miatt nem olvasott végig egyetlen könyvet sem. Hát most, ha könyvet nem is, azért pár klasszikust elolvashatnak. A londoni metrón olyan klasszikusok műveit ontja majd magából az automata, mint Virginia Woolf, Lewis Carroll és Charles Dickens művei. Az első olvasnivalót azonban Anthony Horowitz szállította, aki – felismerve a szerkezet reklámértékét, mindjárt egy szuperrövid krimit írt a kimondottan a novella-gép, ki nem mondottan pedig a marketingkommunikáció számára.

Kép forrása
Az szinte magától értetődő megoldást gyakorlatba ültette át egy szervezet: novella-automatát állított fel Londonban a Canary Wharf metróállomásnál. A szerkentyű működése roppant egyszerű: a gép gombnyomásra kiad egy pár perc alatt elolvasható novellát, mégpedig teljesen ingyen. Így egy rövidebb utazás alatt is egy érdekes irodalmi élménnyel lehetnek gazdagabbak az angolok.
(No, meg a franciák, a hongkongiak és az amerikaiak is, mert az ötlet nem egészen originális. Hasonló novella-automaták működnek már Franciaországban, Hongkongban és az Egyesült Államokban is. Ráadásul Franciaországból nézve a londoni projekt egyszerű piacbővítés, hiszen a gépeket is a francia novella-vállalkozás szállítja. És ha már szóba jött az üzlet, mondjuk el, hogy Amerikában annyira megtetszett az ötlet Francis Ford Coppolának, hogy befektetett a cégbe, és a San Franciscó-i éttermében is felállíttatott egy automatát.)
De vissza Angliához, ahol a szervezők elmondták, azért is döntöttek az automaták felállítása mellett, mert egy kutatás szerint a britek harminchat százaléka tavaly időhiány miatt nem olvasott végig egyetlen könyvet sem. Hát most, ha könyvet nem is, azért pár klasszikust elolvashatnak. A londoni metrón olyan klasszikusok műveit ontja majd magából az automata, mint Virginia Woolf, Lewis Carroll és Charles Dickens művei. Az első olvasnivalót azonban Anthony Horowitz szállította, aki – felismerve a szerkezet reklámértékét, mindjárt egy szuperrövid krimit írt a kimondottan a novella-gép, ki nem mondottan pedig a marketingkommunikáció számára.
Egypercesek

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben
Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
Könyvtári rendszerünk lelke
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Boncasztalon a Hail Mary küldetés
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig