A Csinszka-aktát nem lehet lezárni

Az Ady100 nagyszerű évében mi más dolgunk is lehetne, mint Endréről, Endréért, Endrével. És hát Rockenbauer Zoltán egy másik kötetét nem is olyan régen hozsannáztuk, most Ady kapcsán itt egy következő összegző, irodalomtörténeti bravúr: Csinszka, a halandó múzsa című kötet. A „szent özvegy” életútja Adytól Babitson át Márffyig. Velőtrázó szerelmi história, amúgy ízzel, hévvel, sóval-borssal-paprikával, magyarosan.

Kép forrása

2017-es első megjelenését követően máris a második, bővített kiadását teszi le az asztalra Rockenbauer Zoltán szerző és a Noran Libro Kiadó. A Csinszka, a halandó múzsa című kötet kapcsán a fent említettek egyebek mellett így „szabadkoznak” a könyv első lapjain: „A Csinszka-aktát nem lehet lezárni. Bár egyetlen magyar múzsáról sem írtak még ilyen sokat, és bármennyire is feldolgozottnak tűnik az élettörténete, a személye iránti érdeklődés nem szűnik, sőt, az utóbbi években éppenséggel mintha Csinszka-reneszánszot élnénk.” 
A kötet Ady temetésétől indul, attól az irodalomtörténeti és történelmi 1919-es pillanattól, amikor a költőcsászárt Budapesten utolsó útjára kísérik. Ebből az össztársadalmi big bang-ből, ebből az érzelmi és kapcsolatitőke tornádóból libben ki a maga érzékeny, amolyan Blanche DuBois-stílusában Boncza Berta, alias Csinszka, hogy ott vegye fel az élet, számára elfogadható egyetlen Ariadne-fonalát, ahol letette, amikor Bandit eltemette. Babitsig fut, a korszak messengerén, a levelezésen keresztül, mely posztolási módnak köszönhetően az irodalomtörténészek, kutatók, élükön Rockenbauerrel hiteles és egyre inkább tisztázott képet tudnak adni a legendás özvegy mindennapjairól, sőt érzelmeiről, gondolatairól. A könyv több is, mint érdekfeszítő tudományos, ismeretterjesztő dolgozat a 20. századi magyar irodalom, illetve Ady rajongóinak, de egy fantasztikus szerelmi odüsszeia, egy megejtő, klasszikusan nőiesen gyönyörű vágta az érzelmi és valóságos túlélés témakörében. A végső kikötő Márffy Ödön, festő, a híres-hírhedt avantgarde Nyolcak csoportjának oszlopos tagja, aki az irodalomtörténet és a művészettörténet képzőművész ága között képez hidat azzal, hogy egy évvel Ady halála után feleségül veszi a költő özvegyét. 
Minden itt, ebbe a Csinszka életrajzi kötetben áll előttünk, kiterítve, mint a nagyvadak, szép fényes bundában, matt fényű tekintetekkel, kissé véresen, kissé szomorúan, kissé méltóságtól fosztottan, de még mindig félelmetes nagyságtól övezve.