Nehéz műfajt és még nehezebb témát választott Kal Pintér Mihály, aki zseniális írói bravúrral gyúrta egybe vallás és utópisztikus társadalom témáját. Az Atyavilág című regénnyel persze nem találta fel a szerző a forró vizet, hiszen számos ilyen jellegű könyv és film is született erre a kaptafára igazítva. Kal Pintér blikkfangja azonban az elképzelt helyszín és társadalmi felépítmény részletes leírásában és működtetésében ad nagyon sokat.

Kép forrása

Kal Pintér Mihály ügyesen és nem feltétlenül hízelgően szintetizálta a képzeletbeli jövő képzeletbeli világát, melyben Papváros, a hívők városa működik. A kiadó talán több is, mint provokatív fülszövege így fogalmaz: „Az egyházhierarchikusan demokratikus városállam, ahol mindenki számára világos a különbség jogos és jogtalan éhezés között, ahol imával oltják a tüzet, ahol a gyerekeknek már az iskolában megtanítják kordában tartani zabolátlan gondolataikat, és ahol a kecskebőrbe kötött alkotmánykötet mindenkit pontosan eligazít, mit szabad és mit nem. Végre megkezdődhet a felkészülés a Megváltó érkezésére.” 
A szerző ott szintetizál a legnagyobbat, amikor úgy építi fel ezt a különleges fantáziavilágot, hogy abban a világvallások több eleme is együtt, egybefonva jelenik meg. Az egyik ilyen jellegzetes elem a Megváltó, a Messiás várására épülő ortodox zsidó vonal, illetve a Megváltó megérkezése, mely ortodox keresztény vonulat. 
A kissé (?) az orwelli terrorállamra is hajazó berendezkedésben mozgó cselekmény nemcsak a meglepő fordulatokkal teli történet markáns főhősei miatt tartja fogva az olvasót, hanem a fiktív közeg valóságos világra kivetített következményei, tanulságai is beköltözik a befogadó fejébe. 
Ügyes történet.