Ady Endre halálának századik évfordulójára A föltámadás szomorúsága címmel nyílt kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban csütörtökön.

Kép forrása

Ady Endre 1919. január 27-én halt meg. Ágya köré nemcsak özvegye és barátai gyűltek, hanem képzőművészek és fényképészek is, akik meg akarták örökíteni az utolsó utáni pillanatot.
A kiállítás katalógusában Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója így fogalmazott: „[...] a költő a halála után kezd létezni igazán. Fordítva él: amíg alkot, mintha a véges időn túlról nézne vissza. Majd miután teste a földé lesz, verse marad a törvény, mondja tovább József Attila. E világi törvény, és ez így van jól, a költő nem másik Isten. Mi, olvasók a feltámadás gondjának terhét nem vállalhatjuk át sem Adytól, sem más alkotótól. Annyit tehetünk, hogy nem engedjük meghalni őket [...] Életben tartani költőinket, irodalmunkat – verstörvénytárként ez a Petőfi Irodalmi Múzeum munkája; és nem is kevés.” 
A kiállítás is a halál pillanatával kezdődik és innen, mintegy visszafejtve idézi fel Ady Endre életútját. Tárgyi emlékek, írásbeli dokumentumok, filmfelvételek, versek emlékeztetnek a költőre, miközben a költőhöz kapcsolódó kultusz születésére is reflektál tárlat fotók, relikviák, hangfelvételek segítségével. 
A kiállítást Térey János költő nyitotta meg, s Őze Áron színművész, valamint a Kaláka együttes Ady Endre műveit adta elő.
A nagyszabású emlékkiállítás 2020 januárjáig lesz látható.