Eredetinek bizonyult
A mexikói Nemzeti Antropológiai és Történettudományi Intézet minapi bejelentése szerint bizonyossá vált, hogy Grolier-kódexként emlegetett naptárjellegű szöveg 1021 és 1154 között készült, így ez a legrégibb ismert, spanyol hódítás előtti írásos dokumentum Amerikában.

Kép forrása
A nevezetes kódexet fosztogatók találták meg Chiapas mexikói állam egy barlangjában, majd 1964-ben egy mexikói gyűjtő, Josué Sáenz vásárolta meg. A háromkérgű, hajtogatós „könyv” fennmaradt tíz oldalát nevezik, korábban Grolier-kódexként emlegették és sokan azt feltételezik, hogy eredetileg húsz oldalas lehetett, de a századok során az oldalak fele odaveszett. A könyv a Vénusz bolygó mozgásához kapcsolódó megfigyeléseket és jóslatokat tartalmaz.
A szélesebb nyilvánosság 1971-ben láthatta először, amikor ki állították a New York-i Grolier Clubban. A könyv később visszakerült Mexikóvárosba, ám mivel eredete bizonytalannak tűnt, és mivel stílusa is egyszerűbb más fennmaradt maja szövegeknél, ezért többen kétségbe vonták az eredetiségét.
A közelmúltban azonban alapos vizsgálatnak vetették alá a kódex lapjait és tintáját. Korábbi tanulmányok is kiálltak a kódex eredetisége mellett, az évtizedes kételyeket az új kutatás is cáfolta. „A kódex bírálói hosszú időn át azt állították, hogy a stílus nem a majáké, a figurák és a színek csúnyábbak, mint a többi maja könyvé. A kódex egyszerűbb rajzolatát azonban megmagyarázza a kor, amelyben született: a korszakban a későbbi virágzáshoz képest szegénység uralkodott” – magyarázta Sofia Martinez del Campo, a mexikói Nemzeti Antropológiai és Történettudományi Intézet kutatója.
Most, hogy bebizonyosodott a kódex eredetisége és korai keletkezése, a könyvet ezentúl Mexikói Maja Kódexnek nevezik.

Kép forrása
A nevezetes kódexet fosztogatók találták meg Chiapas mexikói állam egy barlangjában, majd 1964-ben egy mexikói gyűjtő, Josué Sáenz vásárolta meg. A háromkérgű, hajtogatós „könyv” fennmaradt tíz oldalát nevezik, korábban Grolier-kódexként emlegették és sokan azt feltételezik, hogy eredetileg húsz oldalas lehetett, de a századok során az oldalak fele odaveszett. A könyv a Vénusz bolygó mozgásához kapcsolódó megfigyeléseket és jóslatokat tartalmaz.
A szélesebb nyilvánosság 1971-ben láthatta először, amikor ki állították a New York-i Grolier Clubban. A könyv később visszakerült Mexikóvárosba, ám mivel eredete bizonytalannak tűnt, és mivel stílusa is egyszerűbb más fennmaradt maja szövegeknél, ezért többen kétségbe vonták az eredetiségét.
A közelmúltban azonban alapos vizsgálatnak vetették alá a kódex lapjait és tintáját. Korábbi tanulmányok is kiálltak a kódex eredetisége mellett, az évtizedes kételyeket az új kutatás is cáfolta. „A kódex bírálói hosszú időn át azt állították, hogy a stílus nem a majáké, a figurák és a színek csúnyábbak, mint a többi maja könyvé. A kódex egyszerűbb rajzolatát azonban megmagyarázza a kor, amelyben született: a korszakban a későbbi virágzáshoz képest szegénység uralkodott” – magyarázta Sofia Martinez del Campo, a mexikói Nemzeti Antropológiai és Történettudományi Intézet kutatója.
Most, hogy bebizonyosodott a kódex eredetisége és korai keletkezése, a könyvet ezentúl Mexikói Maja Kódexnek nevezik.
Egypercesek

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben
Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
Könyvtári rendszerünk lelke
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Boncasztalon a Hail Mary küldetés
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig