Elment egy nagy mesemondó
A német nyelvterület egyik legjelentősebb ifjúsági- és gyermekkönyvszerzője, Christine Nöstlinger életének nyolcvanegyedik évében elhunyt, adta hírül az osztrák író kiadója, a Residenz Verlag. Több, mint százötven mű kötődik nevéhez, számos közülük magyarul is megjelent.

Kép forrása
Christine Nöstlinger fiatalon grafikusnak tanult, festőművészeti ambíciókat is dédelgetve, mielőtt belevágott volna az írásba. A gyermekkönyvei által híressé vált író első művét, A tűzpiros hajú Friderikát (1970) saját grafikáival is ellátta, két gyermeke Barbara és Christine, örökölve anyjuk szenvedélyét, maguk is készítenek gyermekkönyv-illusztrációkat.
Nöstlinger rendkívül szorgalmas író volt, több mint százötven könyvét harminc nyelvre fordították le, a „Repülj, Cserebogár!” vagy a „Villa Henriette” című műveit meg is filmesítettek. Legismertebb – és magyarul is megjelent – művei között szerepel az előbbiek mellett a Konzerv Konrád, A tűzpiros hajú Friderika, a Fütyülünk az uborkakirályra vagy a Frici-sorozat. Mindemellett forgatókönyveket, hangjátékokat, színdarabokat is írt, valamint irodalomkritikusként is tevékenykedett.
Gyermekkönyveit a tekintélyelvűséget elutasító nevelési stílus jellemezte, mindig fontos volt számára a harc az igazságtalanság és az elnyomás ellen. A problémás témák humoros feldolgozása, a realista környezetábrázolás és a társadalomkritikai szellem fémjelezte.
Halála előtt néhány héttel jelentette be, hogy nem ír több könyvet, mert mára annyira megváltozott a világ, hogy ő már nem érti.
Szépszámú irodalmi kitüntetései közül kiemelendő, hogy 1984-ben elnyerte a Hans Christian Andersen-díjat, valamint 2003-ban az Astrid Lindgren emlékdíjat.

Kép forrása
Christine Nöstlinger fiatalon grafikusnak tanult, festőművészeti ambíciókat is dédelgetve, mielőtt belevágott volna az írásba. A gyermekkönyvei által híressé vált író első művét, A tűzpiros hajú Friderikát (1970) saját grafikáival is ellátta, két gyermeke Barbara és Christine, örökölve anyjuk szenvedélyét, maguk is készítenek gyermekkönyv-illusztrációkat.
Nöstlinger rendkívül szorgalmas író volt, több mint százötven könyvét harminc nyelvre fordították le, a „Repülj, Cserebogár!” vagy a „Villa Henriette” című műveit meg is filmesítettek. Legismertebb – és magyarul is megjelent – művei között szerepel az előbbiek mellett a Konzerv Konrád, A tűzpiros hajú Friderika, a Fütyülünk az uborkakirályra vagy a Frici-sorozat. Mindemellett forgatókönyveket, hangjátékokat, színdarabokat is írt, valamint irodalomkritikusként is tevékenykedett.
Gyermekkönyveit a tekintélyelvűséget elutasító nevelési stílus jellemezte, mindig fontos volt számára a harc az igazságtalanság és az elnyomás ellen. A problémás témák humoros feldolgozása, a realista környezetábrázolás és a társadalomkritikai szellem fémjelezte.
Halála előtt néhány héttel jelentette be, hogy nem ír több könyvet, mert mára annyira megváltozott a világ, hogy ő már nem érti.
Szépszámú irodalmi kitüntetései közül kiemelendő, hogy 1984-ben elnyerte a Hans Christian Andersen-díjat, valamint 2003-ban az Astrid Lindgren emlékdíjat.
Egypercesek

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben
Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
Könyvtári rendszerünk lelke
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Boncasztalon a Hail Mary küldetés
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig