Ott vakarja, ahol viszket

Leiner Laura Bábel című regényével feltalálta a forró vizet, mondhatnánk irigységből fakadó rossz szájízzel, de ne mondjuk ezt! Ugyanis mióta Magyarország a fesztiválok hazája, tulajdonképpen már csak idő kérdése volt, hogy ki írja meg ezt. A rendszerváltás utáni évtizedek fiataloknak és fiatalokról szóló legérdekesebb és leginkább összefoglaló témája kétségkívül a fesztiválozás, ezt a ziccert van író, aki nem hagyta ki. 

Kép forrása

A Bábel című regény szerzője pedig pontosan ott vakarja, ahol a legjobban viszket, azaz: mintha ő maga is rendszeres fesztivállakó lenne (miért? nem az? de!), úgy ír, olyan beavatottan az ezredforduló utáni Magyarország fesztiválkultúrájáról, annak rajongóiról és persze a hőn imádott sztárokról. A Bábel – ki nem hagyva a legnagyobbnak számító Sziget fesztivál kínálta egy heti „zúzást”, bulizást – hét nap folyamatos szórakozást, szerelmet, urambocsá pop-kulturális habzsolást jelenít meg. 
A történet főhősei a tizenhét éves Zsófi és barátai, akik együtt élik meg minden fesztiválok fesztiválját, ahol a legnagyobb fellépő az amerikai Red Hot Chili Peppers. A pergő, fordulatos, melankóliát, humort, trendi szlenget és kortárs életfilozófiát bőséggel tartalmazó históriában tulajdonképpen minden és mindenki felvonul, ami egy mai magyar fesztiválon fellelhető. S mire a hét napos banzáj véget ér, nemcsak számtalan botrányos, kellemes, veszélyes, vicces kalanddal lesz a főhős Zsófi gazdagabb, de egyben barátait és önmagát is sokkal jobban megismeri. Az 1985-ös születésű Leiner Laura fiatal kora ellenére máris komoly rajongótábort tudhat magáénak. 2005 óta jelennek meg könyvei, a Bábel a nagyon is legendás saga, a Szent Johanna gimi után készült, és került kiadásra 2013-ban. A szerző könnyed „ecsetvonásokkal” ábrázolja korosztálya, illetve az utána jövő generáció életét, stílusát, gondolkodásmódját, problémáit, problémamegoldó képességéből fakadó kalandjait, megbicsaklásait. Zsófi története remek összefoglalása a rendszerváltás utáni nemzedékek egyszerre komoly és vidám megnyilvánulásainak, annak a minduntalan kitörni akaró vágynak, melynek mottója, hogy az élet a szabadsággal, a féktelenséggel, a szerelemmel és az apró sikerekkel teljes igazán.