Egy puskás virtuóz élete
A Budapesti Egyetemi Atlétikai Club és a magyar sportlövészet első olimpiai bajnokának, Prokopp Sándornak az életét és korát feldolgozó könyvet mutattak be.

Kép forrása
Simon László, a BEAC igazgatója A Prokopp című kötetet bemutató sajtótájékoztatón elmondta, Prokopp Sándor 1912-ben a stockholmi nyári olimpián szerzett aranyérmet a 300 méteres hadipuska számban. Az ő életét bemutató kötetet abból az apropóból jelentették meg, hogy idén százhúsz éves a BEAC, Prokopp Sándor születésének pedig tavaly volt a százharmincadik. évfordulója.
A kötetet Dávid Sándor és Dobor Dezső sportújságíró, valamint Prokopp Sándor fia, a társszerzőként közreműködő Prokopp László írta.
Prokopp László elmondta, a könyv elkészültét segítette, hogy nagy hagyaték állt rendelkezésre. Korabeli dokumentumok, fényképek (ezek közül negyven szerepel a könyvben), levelek és maga az érem is a családi hagyaték része. A kötet írásakor azt a célt is szem előtt tartották, hogy ne csupán édesapja munkásságát, hanem az adott sportágat és a kort is bemutassák.
A bőséges háttéranyag feldolgozása mellett kutatómunkát is végeztek, így sikerült összeállítani a kétszázötven oldalas könyvet. A kutatómunka során derült ki, hogy az olimpikonnal csak egyetlen interjú készült, egy fiataloknak szóló lapba, közvetlenül a győzelme után. Ekkor mesélte el, hogy miként kapott az édesapjától puskát és hogyan lett belőle sportoló. Prokopp a pusztaszentlőrinci Szemere Miklós lőtéren nevelkedett és csak egy véletlen lemondás miatt jutott ki az olimpiára a saját költségén.

Kép forrása
Simon László, a BEAC igazgatója A Prokopp című kötetet bemutató sajtótájékoztatón elmondta, Prokopp Sándor 1912-ben a stockholmi nyári olimpián szerzett aranyérmet a 300 méteres hadipuska számban. Az ő életét bemutató kötetet abból az apropóból jelentették meg, hogy idén százhúsz éves a BEAC, Prokopp Sándor születésének pedig tavaly volt a százharmincadik. évfordulója.
A kötetet Dávid Sándor és Dobor Dezső sportújságíró, valamint Prokopp Sándor fia, a társszerzőként közreműködő Prokopp László írta.
Prokopp László elmondta, a könyv elkészültét segítette, hogy nagy hagyaték állt rendelkezésre. Korabeli dokumentumok, fényképek (ezek közül negyven szerepel a könyvben), levelek és maga az érem is a családi hagyaték része. A kötet írásakor azt a célt is szem előtt tartották, hogy ne csupán édesapja munkásságát, hanem az adott sportágat és a kort is bemutassák.
A bőséges háttéranyag feldolgozása mellett kutatómunkát is végeztek, így sikerült összeállítani a kétszázötven oldalas könyvet. A kutatómunka során derült ki, hogy az olimpikonnal csak egyetlen interjú készült, egy fiataloknak szóló lapba, közvetlenül a győzelme után. Ekkor mesélte el, hogy miként kapott az édesapjától puskát és hogyan lett belőle sportoló. Prokopp a pusztaszentlőrinci Szemere Miklós lőtéren nevelkedett és csak egy véletlen lemondás miatt jutott ki az olimpiára a saját költségén.
Egypercesek

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben
Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
Könyvtári rendszerünk lelke
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Boncasztalon a Hail Mary küldetés
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig