Mese-útikönyv belföldre

Olyanok vagyunk, mint egy vándorcirkusz. Ez sokszor eszünkbe jut, vagy a szánkra kerül, amikor népesebb famíliánkkal felcihelődünk és nekivágunk a nyári utazásnak, papástól-mamástúl, gyerekestűl, akár még nagyszülőstűl és kiskutyástól is. A mókás alapszituációban rejlő lehetőségekre csapott le Csapody Kinga kollégáival, akik Utazik a család címmel mese-útikönyv sorozatot készítettek, elsőként balatoni, velencei-tavi és egri útról.

Kép forrása

Senki nem hitte volna, hogy onnan jött az irodalom irányába segítség, ahonnan senki nem számított rá. Na, jó, azért lehetett sejteni, hogy a különböző profitorientált ágak végül nem bírják tovább és kilépve a PR-cikkek kényszerű és izzadságszagú világából, a prózaműfajok valamelyikével társulva, fogyasztható könyvet adnak ki. Jelen esetben, ilyen (húzó)ág az idegenforgalom, abból is belföldi. A szerző és szerzők valahol Janikovszky Éva stílusának magasságában érintették meg a siker égboltját, amikor elhatározták, hogy egy mesét kell írni és úgy ajánlani a legszebb, legvonzóbb magyar tájakat.
Így született meg a mese-útikönyv műfaj, melyben a főszereplő a Tilda anya, Tódor apa, Zsuzska, Teó, Rozi gyerekhármas és Nasi macsek alkotta csapat. Az Utazik a család című történetfüzért megálmodó Gyetvainé Zováth Anikó idegenforgalmi szakember, aki ugyanakkor négy gyermek édesanyja, s mint ilyen pontosan tudja, hogy is mennek ezek a családi utazások, milyen kalamajkák, epizódok, váratlan fordulatok, meglepetések örvendeztetik meg az utazó nagycsaládokat. A szerző Csapody Kinga, természetesen ugyancsak lelkes édesanya, elsőként Irány a Balaton! címmel a balatoni történetet írta meg, majd ezt követte a velencei és egri túra. Mint a mesékről szóló riportok egyikéből kiderült, az útikönyv sorozat további részeiben az alkotók tervezik, hogy a „szeleburdi család” a Dunakanyarba majd pedig a Tisza-tóhoz rándul ki. A mesék nem lehetnek elég népszerűek remek, illő illusztrációk nélkül, ezeket Szalma Edit készítette el, aki már több hazai és külföldi könyvhöz alkotott képeket. Érdekesség, hogy a kötetekhez illesztett ábrázolások az eredetiség és hatásosság jegyében, analóg, eredeti, kézzel készített festmények formájában kerültek a tördelőszerkesztőkhöz, mellőzve a mára már divatosság vált, de sokszor sablonos eredményt adó digitális grafikai technológiát.