Néhány évtizede még a kultúrából kiátkozott, giccses gyermetegség volt, ma pedig a kilencedik művészetként kap helyet az Országos Széchényi Könyvtár Dísztermében. A könyvtár – együttműködve a Magyar Képregény Szövetséggel – kiállításon mutatja be a magyar képregény történetét. A tárlat nemcsak a képregényre mint önálló művészeti formára és az önkifejezés egyik lehetséges módjára hívja fel a figyelmet, hanem a képregényes adaptációkra és az ezek alapjául szolgáló magyar irodalmi művekre is.

Kép forrása

A nemzeti könyvtár összefoglalója azt írja a május 14-én nyíló kiállítás kapcsán, hogy a képregény olyan önálló műfaj, amely sajátos formanyelve révén még azt a jogot is kivívta magának, hogy a kilencedik művészetként emlegessék. Bár többféle elmélet létezik arról, hogy mikortól beszélhetünk képregényről, és arról is, hogy mit nevezhetünk egyáltalán képregénynek, az irodalommal való kapcsolata tagadhatatlan. Különösen így van ez a műfaj magyar vonatkozásait illetően. A hamarosan megnyíló kiállítás célja is az, hogy megmutassa, milyen a jó képregény, bemutassa a mestereket, betekintést nyújtson, mennyi munkával is készül egy efféle képsorozat, egyben rálátást adjon, hogy hol és hogyan jelenik meg műfaj. 
Amikor azonban a hol és hogyan kérdése fölmerül, nem megkerülhető például a Füles újság, s annak klasszikus irodalmi adaptációra épülő, magyar  „szocialista” képregény.
A tárlaton a kortárs grafikusok munkái mellett olyan legendás rajzolók eredeti alkotásai is láthatók, mint Korcsmáros Pál vagy Zórád Ernő. Ezzel párhuzamosan a magyar irodalom kiemelkedő alkotásainak különleges, illusztrált kiadásai is megtekinthetők.
A szervezők több érdekességet is ígérnek. Kiderül például, mi köze Pulitzer Józsefnek a legnagyobb showman, P. T Barnumhoz, ki javította ki Jókai kiadott művét az író kérésére, mit keres egy Karinthyról készült fénykép a képregény-kiállításon, melyik az a híres magyar író, aki Krúdy müncheni kiadású Ál-Petőfijét ajánlotta az olvasóknak 1978-ban…
A kilencedik művészet ikonjai Magyarországon című tárlat megtekinthető lesz 2018. május 14–2018. július 26. között az Országos Széchényi Könyvtárban (Budapest, Budavári palota, „F” épület).