Mándy Ivánra emlékeznek a szlovákiai Füleken; a Kossuth-díjas magyar író idén lenne száz éves. A Mándy Iván tegnap és ma című rendezvényen Darvasi Ferenc mutatja be a Kossuth-díjas író életét és munkásságát. 

Kép forrása

Mándy Ivánt (1918-1995) az egyik legjelentősebb magyar novellistaként, a novella megújítójaként tartják számon, de ötven éves is elmúlt már, amikor 1969-ben megkapta a József Attila-díjat, majd az 1970-es évek végétől haláláig számos elismeréssel jutalmazták, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz választotta tagjai közé 1999-ben.
Prózái között van A csőszház, Az enyedi diák, A huszonegyedik utca, vagy a Vendégek a Palackban, a félelem éveinek mindennapjait írta meg a Fabulya feleségei című kisregényben. Klasszikussá váltak ifjúsági regényei, a Csutak-sorozat könyvei, amelynek első darabját – Csutak és a többiek – még 1956-ban, az utolsót, a Csutak és a szürke ló című regényt 1993-ban írta.
„Mándy Ivánt a Jézuska hozta” – mondta róla egy kritikusa, mivel közvetlenül karácsony előtt, 1918. december 23-án született, Budapesten. Az Iván keresztnevet apja kedvenc írója, Ivan Turgenyev után kapta. Miután azonban a család egy barátja felháborodott, hogy egy magyar gyereket miként nevezhetnek Ivánnak, otthon és a család baráti körében Jancsinak hívták.  
Halának különös körülményeit is feljegyezték barátai. Mándy szerette a némafilmeket, Buster Keatont és Jacques Tatit. „Bustert látni, és meghalni!” – mondta 1995. október 5-én a nagy nevettető filmjeit megnézve a Toldi moziban – majd másnap virradóra, álmában érte a halál. Október 6-án hunyt el, ez volt a kedvenc napja; a Batthyány-örökmécsesnél lévő hangulat, az égő mécsesek és a csönd miatt.