Pszichedelikus ágytál és lírai kórházbüfé

Betegnek lenni tudatformáló, tudatmódosító állapot. Ennek a szindrómának alapján értelmezhetjük egy változatban Parti Nagy Lajos új, létbüfé (igen, így kis kezdőbetűvel!)  című verseskötetét. A Kossuth-díjas író, költő, szerkesztő és kritikus egy korábbi könyvében már feltűnt, úgynevezett őszológiai ciklust formálta most önálló kötetté, benne megjelenítve bódult beteget, renyhe szexista nővért, hiperrealista kórházat, pszichedelikus ágytálat és a lírai kórházbüfét.

Kép forrása

Kezdjük azzal, hogy korszakos nagy művel állunk szemben, ezt a Magvető kiadó fülszövege így tömöríti: „A Létbüfé a költészet igazi mesterfoka. (…) Bravúrlíra.” (Igen, ők írták ekkor nagy kezdőbetűvel.) Aztán folytassuk azzal, hogy a létbüfé egy tizennégy évvel ezelőtti Parti Nagy-kötetben megtalálható főhős, név szerint Dumpf Endre „kórházköltészetének” kiteljesedése. A korábbi, grafitnesz című verskönyvben található őszológia – a költő elmondása szerint – mintegy egyharmada a most megjelent létbüfének. Parti Nagy itt most egy teljes egészet nyújt át az olvasóknak, elementáris erejűt, mindent a régi és mindent új alapokra helyező költészettel telis-tele töltve. A bevezetőben megadott bravúrlíra titulus a lírikus formai, tartalmi, nyelvi, irodalomtörténeti briliánsaira is vonatkozik. Pedig azzal, hogy Dumpf Endre egy kórházból írja „jelentéseit” elsőre úgy tűnne, hogy nem éppen kap lehetőséget lírai magasröptére. Mégis így van, Parti Nagy Lajos zseniális komponáló, rendező, dramaturg, aki egyszerre minimalista és szürrealista módon vezeti végig az olvasót a hömpölygő kórházköltészeti lírafolyamon, mely a szerző szerint is állandóan inspiráló rá és az olvasó is nézve. Erről még ezt nyilatkozta egy interjúban Parti Nagy: „…ez a lírai tér, ez az alaphelyzet nekem passzol, és pár év múlva az, ami most létbüfé néven rögzült, megint szét fog esni és más rajzolatként áll újra össze. (…) Konvenció, hogy nincs a verseknek címük és az a szabad szerkezet, amelyben elképzeltem őket, rám is hat, mert így könnyebben nyúlok hozzájuk. Annyit változtatok rajtuk, amennyit akarok.” Új könyve kapcsán a szerző egyben a folytatás lehetőségét is megígérte, így ajánlómat azzal zárom, hogy ennek a rendkívül izgalmas, ezerszínű, újfajta lírai expedíció következő részére már most nagy várakozással tekinthetünk.