Eddig már száz szervezet jelezte csatlakozását a Magyar Filmalap által meghirdetett a Magyar Film Napja elnevezésű kezdeményezéshez, amelynek keretében mintegy ötven filmes programot szerveznek országszerte április 30-án. Sok budapesti helyszínnel együtt számos vidéki nagyvárosban, köztük Egerben, Miskolcon, Szegeden, Szekszárdon, Szombathelyen, több kisvárosban és falvakban is lesznek helyi szervezésű ünnepi programok.

Kép forrása

A Magyar Film Napja ünneplését a Filmalap azért kezdeményezte, hogy ezentúl minden évben saját szervezésű programokkal tisztelegjen az ország a magyar film nagy korszakai és alkotói előtt az első magyar mozgókép, A táncz című film bemutatójának napján. Az alkotást 1901. április 30-án mutatták be. A kezdeményezés céljai között szerepel, hogy a magyar film visszahódítsa a közönséget, és felhívja a figyelmet a mozizásra, mint értékes és emlékezetes közösségi élményre.
A kezdeményezéshez két hét alatt filmforgalmazók, mozik, oktatási intézmények, kulturális központok, könyvtárak, egyesületek és önkormányzatok csatlakoztak Adonytól Záhonyig, sőt még Erdélyben is, a helyszíneken filmes programokat, vetítéseket, beszélgetéseket és közönségtalálkozókat tartanak. 
A Filmalap felkérésére Szabó Kimmel Tamás, Ónodi Eszter, Petrik Andrea, Vecsei H. Miklós részvételével készült egy videó, amelyben a népszerű színészek arról vallanak, hogy mit jelent számukra a magyar film. A videó megtekinthető a Filmalap Youtube-csatornáján és Facebook-oldalán. 
A táncz volt az első tudatosan rendezett magyar filmalkotás; az Uránia Tudományos Színház egyik előadásának mozgóképes illusztrációjaként született. 1901-ben Pekár Gyula mozgóképeket kért Zsitkovszky Bélától, az Uránia vetítőgépészétől. Az eredetileg fotográfus Zsitkovszky örömmel látott a feladathoz az Uránia tetőteraszán, a kor kitűnő színészeivel és az Operaház balerináival. Az első felvételeket meg kellett ismételni, mert az Uránia laboratóriuma leégett. A film a sikeres itthoni bemutató után a film Párizsba is eljutott. Ezt követően több száz alkalommal vetítették, de később a filmtekercsek elkallódtak, megsemmisültek, s a filmből csak néhány állókép maradt az utókorra. A premier századik évfordulóján Fazekas Bence az örökre elveszett mű virtuális újraalkotására vállalkozott. Filmje a „kinematogramm”-ok Román Sándor koreográfus közreműködésével létrejött rekreációja mellett izgalmas filmtörténeti időutazásra kalauzolja a nézőt, melynek során kibontakoznak A táncz keletkezésének körülményei.