Heine és Berlioz levelei
Nemrég került a düsseldorfi Heinrich Heine Intézet birtokába két kézzel írt levél, amit a német költő barátjának, a francia zeneszerzőnek, Hector Berlioznak írt. A leveleket a német városban április 14-én megrendezett múzeumok éjszakáján mutatták be.

Kép forrása
A költő szülővárosa március 13-án vásárolta meg a leveleket egy párizsi aukción. Az intézet igazgatója, Sabine Brenner-Wilczek kisebb szenzációnak nevezte a két, eddig ismeretlen levél felbukkanását.
Az igazgató úgy fogalmazott, hogy a levelekben a személyesség mellett a két művész barátsága is tükröződik.
Az első levél 1848-ban keletkezett. Ebben Heine betegségéről ír, de a forradalomról is említést tesz. Sorait így zárja: „Liberte, egalite et fraternite sans musique…” vagyis „Szabadság, egyenlőség, testvériség zene nélkül…” Érdemes megemlíteni magyarázatképpen, hogy a német költő rajongott Berlioz zenéjéért, de egy korábban Berlioz Fantasztikus szimfóniája kapcsán írt levelében a humor is felbukkan. Abban a levélben a zeneszerző elragadó frizurájáról is írt, amit az első találkozás óta nem feled.
A második, most előkerült levél a költő halála előttről, 1855-ből származik. Érdekessége ennek a szövegnek, hogy benne az ágyhoz kötöttségtől szenvedő Heine a „matrac-sír” („Matratzengruft”) nyelvi leleményt használja.
A düsseldorfi intézet bír a világ legnagyobb Heinéhez kapcsolódó gyűjteményével, az ismert kéziratok nagyrészét birtokolja.

Kép forrása
A költő szülővárosa március 13-án vásárolta meg a leveleket egy párizsi aukción. Az intézet igazgatója, Sabine Brenner-Wilczek kisebb szenzációnak nevezte a két, eddig ismeretlen levél felbukkanását.
Az igazgató úgy fogalmazott, hogy a levelekben a személyesség mellett a két művész barátsága is tükröződik.
Az első levél 1848-ban keletkezett. Ebben Heine betegségéről ír, de a forradalomról is említést tesz. Sorait így zárja: „Liberte, egalite et fraternite sans musique…” vagyis „Szabadság, egyenlőség, testvériség zene nélkül…” Érdemes megemlíteni magyarázatképpen, hogy a német költő rajongott Berlioz zenéjéért, de egy korábban Berlioz Fantasztikus szimfóniája kapcsán írt levelében a humor is felbukkan. Abban a levélben a zeneszerző elragadó frizurájáról is írt, amit az első találkozás óta nem feled.
A második, most előkerült levél a költő halála előttről, 1855-ből származik. Érdekessége ennek a szövegnek, hogy benne az ágyhoz kötöttségtől szenvedő Heine a „matrac-sír” („Matratzengruft”) nyelvi leleményt használja.
A düsseldorfi intézet bír a világ legnagyobb Heinéhez kapcsolódó gyűjteményével, az ismert kéziratok nagyrészét birtokolja.
Egypercesek

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben
Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
Könyvtári rendszerünk lelke
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Boncasztalon a Hail Mary küldetés
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig