Életműdíjat kapott Szabó István
„Az igazi elismerés az, hogy ennyi embert látok egy moziteremben, ekkora közönséggel tíz éve nem találkoztam” – mondta Szabó István Oscar-díjas filmrendező, amikor átvette a belgrádi nemzetközi filmfesztivál, a 46. FEST életműdíját, a Belgrádi győztes nevet viselő szobrocskát.

Kép forrása
Mint mondta: nem először jár Belgrádban. Szerb barátait említve, nagy tisztelettel beszélt Ljubisa Samardzicról, Surda egykori megformálójáról, aki tavaly hunyt el, valamint a vajdasági magyar származású Eva Rasról és Dusan Makavejev rendezőről.
A filmünnepet a díj átvétele után a magyar rendező nyitotta meg.
A filmes alkotók feladata az, hogy valami fontosat meséljenek el, és mindezt szórakoztató módon tegyék, a díjak pedig csak eszközt jelentek ennek a célnak az elérésében – mondta a világhírű rendező, aki február 18-án ünnepelte nyolcvanadik születésnapját.
Szerinte kétféle film létezik: jó és rossz. „Persze ízlés kérdése, hogy mit tartunk jó vagy nem olyan jó filmnek, de jó film az, ami valamilyen emberi értéket képvisel”.
„Az ötvenes és hatvanas években a film fontos művészeti ággá vált, hiszen olyan jelentős rendezők alkottak, mint Akira Kuroszava, Vittorio De Sica vagy Ingmar Bergman. A filmnek üzenete volt – mondta a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Oscar- és Kossuth-díjas magyar filmrendező. – Manapság otthon mindenkinek lehet akár hatvan-nyolcvan televíziós csatornája, és felvetődik, miért menne moziba, amikor esik az eső vagy havazik, hiszen mindig van valami a tévében, sőt az interneten is rengeteg filmet találhat. A film sorsának jövője szerinte a könyvekéhez lesz hasonlatos, vagyis a filmezés megmarad, de valószínűleg már nem több ezer emberhez, hanem néhány százhoz tud majd csak szólni a kisebb vetítéseken.”
A magyar filmművészet felvirágzásáról szólva – írta az MTI – felhívta a figyelmet arra, hogy nagyon boldog volt, amikor a Saul fia két éve Oscar-díjat nyert. Azt is fontos lépésnek tartja, hogy Enyedi Ildikó filmje, a Testről és lélekről az idei Oscar-esélyesek között szerepel, hiszen kimagasló alkotásokról van szó.
Az idei belgrádi nemzetközi filmfesztiválon száztizenhat filmet mutatnak be, a rendezvény fődíjáért Mészáros Márta filmje, az Aurora Borealis – Északi fény is versenybe száll tizenöt másik alkotással együtt.
A március 4-éig tartó filmmustrán tíz Oscar-díjra jelölt alkotást is levetítenek, a többi között A víz érintése, a Három óriásplakát Ebbing határában, a Lady Bird, az Én, Tonya és a Szólíts a neveden című filmet.

Kép forrása
Mint mondta: nem először jár Belgrádban. Szerb barátait említve, nagy tisztelettel beszélt Ljubisa Samardzicról, Surda egykori megformálójáról, aki tavaly hunyt el, valamint a vajdasági magyar származású Eva Rasról és Dusan Makavejev rendezőről.
A filmünnepet a díj átvétele után a magyar rendező nyitotta meg.
A filmes alkotók feladata az, hogy valami fontosat meséljenek el, és mindezt szórakoztató módon tegyék, a díjak pedig csak eszközt jelentek ennek a célnak az elérésében – mondta a világhírű rendező, aki február 18-án ünnepelte nyolcvanadik születésnapját.
Szerinte kétféle film létezik: jó és rossz. „Persze ízlés kérdése, hogy mit tartunk jó vagy nem olyan jó filmnek, de jó film az, ami valamilyen emberi értéket képvisel”.
„Az ötvenes és hatvanas években a film fontos művészeti ággá vált, hiszen olyan jelentős rendezők alkottak, mint Akira Kuroszava, Vittorio De Sica vagy Ingmar Bergman. A filmnek üzenete volt – mondta a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Oscar- és Kossuth-díjas magyar filmrendező. – Manapság otthon mindenkinek lehet akár hatvan-nyolcvan televíziós csatornája, és felvetődik, miért menne moziba, amikor esik az eső vagy havazik, hiszen mindig van valami a tévében, sőt az interneten is rengeteg filmet találhat. A film sorsának jövője szerinte a könyvekéhez lesz hasonlatos, vagyis a filmezés megmarad, de valószínűleg már nem több ezer emberhez, hanem néhány százhoz tud majd csak szólni a kisebb vetítéseken.”
A magyar filmművészet felvirágzásáról szólva – írta az MTI – felhívta a figyelmet arra, hogy nagyon boldog volt, amikor a Saul fia két éve Oscar-díjat nyert. Azt is fontos lépésnek tartja, hogy Enyedi Ildikó filmje, a Testről és lélekről az idei Oscar-esélyesek között szerepel, hiszen kimagasló alkotásokról van szó.
Az idei belgrádi nemzetközi filmfesztiválon száztizenhat filmet mutatnak be, a rendezvény fődíjáért Mészáros Márta filmje, az Aurora Borealis – Északi fény is versenybe száll tizenöt másik alkotással együtt.
A március 4-éig tartó filmmustrán tíz Oscar-díjra jelölt alkotást is levetítenek, a többi között A víz érintése, a Három óriásplakát Ebbing határában, a Lady Bird, az Én, Tonya és a Szólíts a neveden című filmet.
Egypercesek

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben
Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
Könyvtári rendszerünk lelke
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Boncasztalon a Hail Mary küldetés
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig