Rémkirály, csak erős idegzetűeknek!
Két esztendeje, januárban hunyt el a kilencvenkét éves Michel Tournier, francai író, aki A rémkirály című regényével 1970-ben elnyerte a legnevesebb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. A mű, melyet 1996-ben John Malkovich-csal a címszerepben filmre is vitték, klasszikussá avatta a szerzőt. Méregerős témája ellenére is bátran kínáljuk az olvasóknak.

Kép forrása
Mert ugye, mennyivel könnyebb dolgunk volt Erich Maria Remarque-kal, aki Tournier-hez hasonlóan ugyancsak a háború borzalmainak legnagyobb mélységeibe vitte hőseit és az olvasókat, hiszen Remarque romantikussá mázolta a háborút, szerelmet és életigenlést is adott mellé. Tournier, említett német kollégájával ellentétben a kegyetlenség, a szadizmus, a zsigeri vágyak szintjén mutatja be egy végtelenségig torzult személyiség pokoli állomásait. És bár a história 1938-ban indul, amikor a főszereplő Abel Tiffauges maga meséli el a közelmúlt és a gyerekkor súlyos történéseit, a regény számot ad háborús tetteiről, egészen a hadifogságig, ahol egy náci elitiskola gondokává növi ki magát. Ő lesz a rettegett rémkirály, a lelkek csupálója, aki elementáris erővel sújt le minden gyávára. Abel Tiffauges úgy lett végletes ösztönlénnyé, hogy az az árvaház, ahol nevelkedett, minden rosszra megtanította: az érzéketlenségre, a kegyetlenkedésre, a fájdalmak elviselésére és okozására. Abel a katonaiskola falai között önmagára talál, neve és lénye egyet jelent a fasiszták által szentnek tartott háború lényegével.
A szerző zsenialitása, hogy a művet első részben egyes szám első személyben, majd egy óvatos váltással egyes szám harmadik személyben közvetíti. Ennek megfelelően egy bomlott elme legbelső bugyraiból kapunk képet arról, hogy mit jelent a totális őrület és hogy épül fel ennek megfelelően egy életlátás.
Malkovich pedig hát.. igen, ugyancsak zseniálisan formálta meg a téboly császárát, a rémkirály titulusra méltó Abel Tiffauges figuráját. Az általa bemutatott ábrázolással is közelebb kerültünk ahhoz vérrel borított második világháborús történethez, melyben ugyan rendkívül kényelmetlenül is érezhetjük magunkat, ha gyenge az idegrendszerünk.

Kép forrása
Mert ugye, mennyivel könnyebb dolgunk volt Erich Maria Remarque-kal, aki Tournier-hez hasonlóan ugyancsak a háború borzalmainak legnagyobb mélységeibe vitte hőseit és az olvasókat, hiszen Remarque romantikussá mázolta a háborút, szerelmet és életigenlést is adott mellé. Tournier, említett német kollégájával ellentétben a kegyetlenség, a szadizmus, a zsigeri vágyak szintjén mutatja be egy végtelenségig torzult személyiség pokoli állomásait. És bár a história 1938-ban indul, amikor a főszereplő Abel Tiffauges maga meséli el a közelmúlt és a gyerekkor súlyos történéseit, a regény számot ad háborús tetteiről, egészen a hadifogságig, ahol egy náci elitiskola gondokává növi ki magát. Ő lesz a rettegett rémkirály, a lelkek csupálója, aki elementáris erővel sújt le minden gyávára. Abel Tiffauges úgy lett végletes ösztönlénnyé, hogy az az árvaház, ahol nevelkedett, minden rosszra megtanította: az érzéketlenségre, a kegyetlenkedésre, a fájdalmak elviselésére és okozására. Abel a katonaiskola falai között önmagára talál, neve és lénye egyet jelent a fasiszták által szentnek tartott háború lényegével.
A szerző zsenialitása, hogy a művet első részben egyes szám első személyben, majd egy óvatos váltással egyes szám harmadik személyben közvetíti. Ennek megfelelően egy bomlott elme legbelső bugyraiból kapunk képet arról, hogy mit jelent a totális őrület és hogy épül fel ennek megfelelően egy életlátás.
Malkovich pedig hát.. igen, ugyancsak zseniálisan formálta meg a téboly császárát, a rémkirály titulusra méltó Abel Tiffauges figuráját. Az általa bemutatott ábrázolással is közelebb kerültünk ahhoz vérrel borított második világháborús történethez, melyben ugyan rendkívül kényelmetlenül is érezhetjük magunkat, ha gyenge az idegrendszerünk.
Egypercesek

Olvasni jó, és hallgatni is!
Hiánypótló gyerekirodalmi műsor indul a radiocafén
Könyvtolvajok Hollandiában
Grúz bűnszervezet lopja az európai könyvtárak értékes könyveit
Felbecsülhetetlen kincsre bukkantak
A könyvtár nem is tudta, milyen érték lapul a tárolóban