Alkímiai mise és utóélete
Izgalmas könyvbemutatóra invitálja a mágia és az okkultizmus kultúrtörténete iránt érdeklődőket a Balassi Kiadó. Fazekas Sándor közelmúltban megjelent könyvének kacifántos címe így hangzik: Jobb aranyat csinált a császárénál is – A szebeni Nicolaus Melchiornak tulajdonított alkímiai mise és utóélete…

Kép forrása
A kötet kiadói ajánlója szerint a szebeni Nicolaus Melchior egy mise formájú aranycsináló receptet írt egy magyar királynak, hogy a készített aranyon vásárolt hadsereg segítségével kiűzhesse a törököt az országból. Csakhogy alkímiai traktátust írni a korai újkorban igen veszélyes hobbi volt. Az alkimisták – okkal tartva az egyházi üldöztetéstől – többnyire nem vállalhatták nyíltan kilétüket, ezért a legtöbb szerző személye roppant kétséges. Voltaképpen két szerzőtípus a leggyakoribb, nagyjából éppen az irat elterjedésének koráig: a már halott, de nagy tekintélyű tudós, illetve a soha nem létezett, kitalált figura. Nicolaus Melchior alkímiai miséjére mindkettő igaz. A történetre és vélt szerzőjére rárakódott spekulációk miatt egyszerűen nem lehetett tudni, hol végződik a mese, és hol kezdődik a valaha volt, s ma már aligha rekonstruálható valóság. A korszakokon, nyelveken, vallásfelekezeteken és világnézeteken áthúzódó, kibogozandó történet az eddigi adatok alapján tele van kérdőjelekkel, s talán túlságosan is valószerűtlennek hat. A misét övező titkokra azonban a kötet szerzői találtak magyarázatot, mint ahogyan a mise utolsó előtti, rejtélyes mondatát – „Aki mindezt látta, megírta és elmondta, és tudom, hogy tanúságtétele igaz” – is megnyugtatóan értelmezik
A kötetet 2018. január 15-én, hétfőn délután fél ötkor a Balassi Könyvesboltban (1137 Budapest, Katona József utca 9–11.) mutatja be Kőszeghy Péter és Fazekas Sándor irodalomtörténészek, valamint Bánki Éva író.

Kép forrása
A kötet kiadói ajánlója szerint a szebeni Nicolaus Melchior egy mise formájú aranycsináló receptet írt egy magyar királynak, hogy a készített aranyon vásárolt hadsereg segítségével kiűzhesse a törököt az országból. Csakhogy alkímiai traktátust írni a korai újkorban igen veszélyes hobbi volt. Az alkimisták – okkal tartva az egyházi üldöztetéstől – többnyire nem vállalhatták nyíltan kilétüket, ezért a legtöbb szerző személye roppant kétséges. Voltaképpen két szerzőtípus a leggyakoribb, nagyjából éppen az irat elterjedésének koráig: a már halott, de nagy tekintélyű tudós, illetve a soha nem létezett, kitalált figura. Nicolaus Melchior alkímiai miséjére mindkettő igaz. A történetre és vélt szerzőjére rárakódott spekulációk miatt egyszerűen nem lehetett tudni, hol végződik a mese, és hol kezdődik a valaha volt, s ma már aligha rekonstruálható valóság. A korszakokon, nyelveken, vallásfelekezeteken és világnézeteken áthúzódó, kibogozandó történet az eddigi adatok alapján tele van kérdőjelekkel, s talán túlságosan is valószerűtlennek hat. A misét övező titkokra azonban a kötet szerzői találtak magyarázatot, mint ahogyan a mise utolsó előtti, rejtélyes mondatát – „Aki mindezt látta, megírta és elmondta, és tudom, hogy tanúságtétele igaz” – is megnyugtatóan értelmezik
A kötetet 2018. január 15-én, hétfőn délután fél ötkor a Balassi Könyvesboltban (1137 Budapest, Katona József utca 9–11.) mutatja be Kőszeghy Péter és Fazekas Sándor irodalomtörténészek, valamint Bánki Éva író.
Egypercesek

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben
Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
Könyvtári rendszerünk lelke
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Boncasztalon a Hail Mary küldetés
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig