A magyar Himnusz képes albuma
Különleges kötetet jelentetett meg egy évvel ezelőtt a Magyar Kultúra Napja alkalmából az Országos Széchényi Könyvtár. A könyv ugyan dátum szerint nem újdonság, mégis fontos, hogy felhívjuk rá a figyelmet, mert színes, képes albumban, zenei CD-melléklettel és négy, hiánypótló nagytanulmányban mutatja be mindazt, amit nemzeti imádságunk dokumentumairól tudnunk kell.

Kép forrása
Kölcsey Ferenc alkotása, a Hymnus, s Erkel Ferenc szöveghez írt pályaműve, a Hymnusz közösen alkotja azt a kulturális-szellemi-vallási egységet, melyet mindannyian csak himnuszként, a magyarság féltve őrzött unikális kincseként emlegetünk. A kéziratos vers és a zenemű kottapéldánya az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményeiben találhatók. Mindkét dokumentum fennmaradt eredetije külön-külön is felbecsülhetetlen irodalom- és zenetörténeti érték. Ezeket mutatja be a tavaly megjelent album, illetve ezekhez kapcsolódva közöl négy izgalmas tanulmányt.
A kötet bemutatója szerint: „Az európai nemzeti himnuszokról – történelmi távlatból, de a jelenig tartóan – Voigt Vilmos értekezik. A magyar romantika egyik legnagyobb költőjének versét s annak lehetséges forrásait, illetve helyét az életműben (és a haza és haladás gondolatában) Szabó G. Zoltán alapos tanulmánya részletezi, elemzi, mely írás nem pusztán a magyar irodalom és történelem talán egyik legismertebb költői művéről mond el mindent érdemlegesen, de annak fogadtatását és utóéletét is górcső alá veszi. Az Erkel-féle megzenésített Hymnuszról s általában a zeneműről Bónis Ferenc egy korábbi, most újabb adalékokkal is kibővített írása szól, a kötetet pedig Riskó Kata tanulmánya zárja, mely Erkel művének keletkezését, stíluselemeit és későbbi hagyományozódását vizsgálja, miközben a zenemű körüli pályázat történelmi részleteibe is beavatja az olvasót. Kötetünket zenei válogatás is gazdagítja, melynek anyagát szintén Riskó Kata válogatta.”

Kép forrása
Kölcsey Ferenc alkotása, a Hymnus, s Erkel Ferenc szöveghez írt pályaműve, a Hymnusz közösen alkotja azt a kulturális-szellemi-vallási egységet, melyet mindannyian csak himnuszként, a magyarság féltve őrzött unikális kincseként emlegetünk. A kéziratos vers és a zenemű kottapéldánya az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményeiben találhatók. Mindkét dokumentum fennmaradt eredetije külön-külön is felbecsülhetetlen irodalom- és zenetörténeti érték. Ezeket mutatja be a tavaly megjelent album, illetve ezekhez kapcsolódva közöl négy izgalmas tanulmányt.
A kötet bemutatója szerint: „Az európai nemzeti himnuszokról – történelmi távlatból, de a jelenig tartóan – Voigt Vilmos értekezik. A magyar romantika egyik legnagyobb költőjének versét s annak lehetséges forrásait, illetve helyét az életműben (és a haza és haladás gondolatában) Szabó G. Zoltán alapos tanulmánya részletezi, elemzi, mely írás nem pusztán a magyar irodalom és történelem talán egyik legismertebb költői művéről mond el mindent érdemlegesen, de annak fogadtatását és utóéletét is górcső alá veszi. Az Erkel-féle megzenésített Hymnuszról s általában a zeneműről Bónis Ferenc egy korábbi, most újabb adalékokkal is kibővített írása szól, a kötetet pedig Riskó Kata tanulmánya zárja, mely Erkel művének keletkezését, stíluselemeit és későbbi hagyományozódását vizsgálja, miközben a zenemű körüli pályázat történelmi részleteibe is beavatja az olvasót. Kötetünket zenei válogatás is gazdagítja, melynek anyagát szintén Riskó Kata válogatta.”
Egypercesek

Önreflexió, emlékezés, belső utazás
Irodalmi kvízzel, koncertekkel és szubjektív tárlatvezetésekkel is készül a PIM a Múzeumok Éjszakájára
Mi lesz a hagyatékokkal?
Könyves hagyatékok, gyűjtemények feldolgozása áll a közelgő tanácskozás fókuszában
Korszak és költő
Kormos Istvánról rendez műhelykonferenciát a PIM