Elhunyt Tőkéczki László
Életének hatvanhetedik évében elhunyt Tőkéczki László Széchenyi-díjas történész hétfőn – közölte a család a közmédiával.

Kép forrása
Tőkéczki László 1970-1972 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem, 1972-1975 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) bölcsészkarán tanult, és történelem-német szakos tanári oklevelet szerzett. 1978-ban került a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Pedagógiai Kutatócsoportjához, 1989 óta volt az ELTE Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézete Művelődéstörténeti tanszékének docense, tanszékvezetője.
A 90-es évektől kezdve dolgozott a Hitel szerkesztőjeként, majd 1994-ben a Valóság főszerkesztőjének nevezték ki és tagja volt a Duna Tv alapító kuratóriumának, ahol a történelmi egyházakat képviselte. A Duna Televízió alapító kuratóriumának is tagja volt, az 1998-ban alapított Református Tehetséggondozó Alapítvány elnökeként és a Magyar Protestáns Tanulmányi Alapítvány alapító tagjaként is tevékenykedett, de betöltötte a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) alelnöki tisztét is. Részt vett a Protestáns Közművelődési Egyesület megalapításában, 2002-től a Dunamelléki Református Egyházkerület világi főjegyzője, 2009-től főgondnoka volt.
Tőkéczki László 2014-ben a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést vehette át, 2017-ben pedig Széchenyi-díjjal tüntették ki „a magyar és az egyetemes történelem, illetve az eszme-, művészet- és művelődéstörténet területén egyaránt kimagasló tudományos és oktatói pályája, különösen Tisza István életművével kapcsolatos hiánypótló kutatásai és publikációi, valamint széles körű történelmi ismeretterjesztő tevékenysége elismeréseként”.
Kutatási területe a sajtó-, eszme- és neveléstörténet, a protestáns egyház története, kismonográfiát publikált Prohászka Lajosról, 2000-ben jelent meg Tisza István eszmei, politikai arca című monográfiája. Tisza beszédeit is feldolgozta, és korát is kutatta, amelynek eredménye lett a 2002-ben megjelent Politikus portrék a dualizmus korából. Írt a magyar liberalizmusról, a konzervativizmusról, általában a politikai eszmékről, ideológiákról. 2013-ban jelent meg egyik utolsó, nagy horderejű munkája, a Történelmi arcképek folytatása, a Magyar politikusportrék a két világháború közötti időszakból.

Kép forrása
Tőkéczki László 1970-1972 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem, 1972-1975 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) bölcsészkarán tanult, és történelem-német szakos tanári oklevelet szerzett. 1978-ban került a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Pedagógiai Kutatócsoportjához, 1989 óta volt az ELTE Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézete Művelődéstörténeti tanszékének docense, tanszékvezetője.
A 90-es évektől kezdve dolgozott a Hitel szerkesztőjeként, majd 1994-ben a Valóság főszerkesztőjének nevezték ki és tagja volt a Duna Tv alapító kuratóriumának, ahol a történelmi egyházakat képviselte. A Duna Televízió alapító kuratóriumának is tagja volt, az 1998-ban alapított Református Tehetséggondozó Alapítvány elnökeként és a Magyar Protestáns Tanulmányi Alapítvány alapító tagjaként is tevékenykedett, de betöltötte a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) alelnöki tisztét is. Részt vett a Protestáns Közművelődési Egyesület megalapításában, 2002-től a Dunamelléki Református Egyházkerület világi főjegyzője, 2009-től főgondnoka volt.
Tőkéczki László 2014-ben a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést vehette át, 2017-ben pedig Széchenyi-díjjal tüntették ki „a magyar és az egyetemes történelem, illetve az eszme-, művészet- és művelődéstörténet területén egyaránt kimagasló tudományos és oktatói pályája, különösen Tisza István életművével kapcsolatos hiánypótló kutatásai és publikációi, valamint széles körű történelmi ismeretterjesztő tevékenysége elismeréseként”.
Kutatási területe a sajtó-, eszme- és neveléstörténet, a protestáns egyház története, kismonográfiát publikált Prohászka Lajosról, 2000-ben jelent meg Tisza István eszmei, politikai arca című monográfiája. Tisza beszédeit is feldolgozta, és korát is kutatta, amelynek eredménye lett a 2002-ben megjelent Politikus portrék a dualizmus korából. Írt a magyar liberalizmusról, a konzervativizmusról, általában a politikai eszmékről, ideológiákról. 2013-ban jelent meg egyik utolsó, nagy horderejű munkája, a Történelmi arcképek folytatása, a Magyar politikusportrék a két világháború közötti időszakból.
Egypercesek

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben
Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
Könyvtári rendszerünk lelke
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Boncasztalon a Hail Mary küldetés
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig