A Pápai Magyar Intézet históriája
A magyar katolikus egyház Rómában működő intézete történetének kevéssé ismert emlékei elevenedtek fel a Pápai Magyar Intézetről megjelent új kötet bemutatásán Rómában.

Kép forrása
Tóth Tamás, az intézet rektora, történész írta az intézet történetét bemutató, magyar és olasz nyelven is megjelent könyvet. A kötetet számos, eddig nem publikált dokumentum és fénykép gazdagítja, köztük a mindenkori hallgatók majdnem teljes névsora.
A felszentelt papok római továbbképzésére szolgáló intézet története 1927-ben kezdődött, amikor a magyar állam megvásárolta a római Falconieri-palotát, és az ebben létrehozott Római Magyar Akadémián papi osztályt is létesítettek. A Vatikán szomszédságában kilencven éve működő magyar egyházi intézmény főbb történelmi eseményeit az egykori hallgató, Erdő Péter bíboros, prímás idézte fel. Hangsúlyozta, hogy a magyar egyház jelenléte az államalapítástól kezdve folytonosságot mutat Rómában, és ez a második világháború és a kommunizmus időszakában sem szakadt meg éppen a PMI-nek köszönhetően.
Az intézet 1956 után is jelentős szerepet vállalt az Olaszországba menekült magyarok befogadásában és támogatásában.
Fordulatot 1964-ben a magyar állam és a Szentszék közötti szerződés hozott, ekkor a PMI a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia irányítása alá került, és ösztöndíjas papok érkezhettek Magyarországról Rómába, hogy itt folytassák tanulmányaikat.
Erdő Péter felidézte saját ösztöndíjas éveit a hetvenes évek olasz fővárosában. Hangsúlyozta, hogy a magyar papok számára ma is Róma jelenti a kaput a nemzetközi kultúra és tudomány elsajátításához, valamint a kapcsolatok kialakítására a Rómában látogatott pápai egyetemek professzoraival és hallgatóival. Régen a magyar egyházban az első idegen nyelvnek a német számított, ma az angol után az olasz következik – mondta Erdő Péter.
Tóth Tamás hozzátette, hogy Rómában több mint száz pápai egyetem és kollégium létezik, és a PMI része ennek a nemzetközi rendszernek. A PMI a Római Magyar Akadémia második emeletét foglalja el.
A könyvbemutató után – első alkalommal történetében – a PMI megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt: több százan voltak kíváncsiak az intézetre, amelynek kápolnáját 1958-ban Prokop Péter pap, festőművész díszítette freskókkal, üvegablakait pedig Hajnal János készítette 2002-ben.

Kép forrása
Tóth Tamás, az intézet rektora, történész írta az intézet történetét bemutató, magyar és olasz nyelven is megjelent könyvet. A kötetet számos, eddig nem publikált dokumentum és fénykép gazdagítja, köztük a mindenkori hallgatók majdnem teljes névsora.
A felszentelt papok római továbbképzésére szolgáló intézet története 1927-ben kezdődött, amikor a magyar állam megvásárolta a római Falconieri-palotát, és az ebben létrehozott Római Magyar Akadémián papi osztályt is létesítettek. A Vatikán szomszédságában kilencven éve működő magyar egyházi intézmény főbb történelmi eseményeit az egykori hallgató, Erdő Péter bíboros, prímás idézte fel. Hangsúlyozta, hogy a magyar egyház jelenléte az államalapítástól kezdve folytonosságot mutat Rómában, és ez a második világháború és a kommunizmus időszakában sem szakadt meg éppen a PMI-nek köszönhetően.
Az intézet 1956 után is jelentős szerepet vállalt az Olaszországba menekült magyarok befogadásában és támogatásában.
Fordulatot 1964-ben a magyar állam és a Szentszék közötti szerződés hozott, ekkor a PMI a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia irányítása alá került, és ösztöndíjas papok érkezhettek Magyarországról Rómába, hogy itt folytassák tanulmányaikat.
Erdő Péter felidézte saját ösztöndíjas éveit a hetvenes évek olasz fővárosában. Hangsúlyozta, hogy a magyar papok számára ma is Róma jelenti a kaput a nemzetközi kultúra és tudomány elsajátításához, valamint a kapcsolatok kialakítására a Rómában látogatott pápai egyetemek professzoraival és hallgatóival. Régen a magyar egyházban az első idegen nyelvnek a német számított, ma az angol után az olasz következik – mondta Erdő Péter.
Tóth Tamás hozzátette, hogy Rómában több mint száz pápai egyetem és kollégium létezik, és a PMI része ennek a nemzetközi rendszernek. A PMI a Római Magyar Akadémia második emeletét foglalja el.
A könyvbemutató után – első alkalommal történetében – a PMI megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt: több százan voltak kíváncsiak az intézetre, amelynek kápolnáját 1958-ban Prokop Péter pap, festőművész díszítette freskókkal, üvegablakait pedig Hajnal János készítette 2002-ben.
Egypercesek

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben
Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
Könyvtári rendszerünk lelke
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Boncasztalon a Hail Mary küldetés
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig