Mérgezett a légkör a brit munkáspártban
A Szombat zsidó politikai és kulturális folyóirat szerint három neves zsidó író bírálja a brit munkáspártot, annak antiszemita megnyilvánulásai miatt. Howard Jacobson, Simon Sebag Montefiore és Simon Schama a The Timesban közzétett levelükben azt állítják, hogy az ellenzéki párt anticionizmusa valójában antiszemita indulatot takar.

Kép forrása
A 2010. évi Man Booker-díjas regényíró, Howard Jacobson, a történész és író Simon Sebag Montefiore, illetve Simon Schama „elégedetlen a Munkáspárt soraiban Izraelről és a cionizmusról folyó vita hangnemével és irányával.” Azt írják: „Nincs ellenünkre az izraeli kormányzat korrekt kritikája, de mostanra ez már szinte megkülönbözhetetlenné vált a cionizmus démonizálásától – a zsidó nép saját hazájához való jogának, a zsidó állam létjogosultságának tagadásától.”
A lap megjegyzi, hogy a három prominens szerző a múltban illette kritikával Izrael bizonyos politikai lépéseit. Simon Schama 2014-ben például így nyilatkozott: „Szenvedélyesen támogatom Izrael túlélését, és mindazt, amit a zsidó állam képvisel. De politikájával sok helyütt nem értek egyet. Hiszem, hogy véget kell vetni a megszállásnak. Ha ez nem történik meg, Izraelnek lesz vége. Nem vagyok híve a telepes-politikának.”
Ugyanakkor figyelmeztettek arra, hogy a kritika antiszemitizmusba csaphat át. A levélírók szerint most ez a helyzet a Munkáspártban. „A zsidóellenes tematika és hangnem széles körben elterjedt a párton belül, a vezetőség pedig semmit sem tesz ellene. Nem elég a rasszizmust általánosságban elítélni.”
A Szombat egyébként azt is felidézi, hogy egy 2016 júniusában készített belső felmérés szerint a pártban nem teng túl a zsidóellenes hangulat, de „időnként mérgezett a légkör”.

Kép forrása
A 2010. évi Man Booker-díjas regényíró, Howard Jacobson, a történész és író Simon Sebag Montefiore, illetve Simon Schama „elégedetlen a Munkáspárt soraiban Izraelről és a cionizmusról folyó vita hangnemével és irányával.” Azt írják: „Nincs ellenünkre az izraeli kormányzat korrekt kritikája, de mostanra ez már szinte megkülönbözhetetlenné vált a cionizmus démonizálásától – a zsidó nép saját hazájához való jogának, a zsidó állam létjogosultságának tagadásától.”
A lap megjegyzi, hogy a három prominens szerző a múltban illette kritikával Izrael bizonyos politikai lépéseit. Simon Schama 2014-ben például így nyilatkozott: „Szenvedélyesen támogatom Izrael túlélését, és mindazt, amit a zsidó állam képvisel. De politikájával sok helyütt nem értek egyet. Hiszem, hogy véget kell vetni a megszállásnak. Ha ez nem történik meg, Izraelnek lesz vége. Nem vagyok híve a telepes-politikának.”
Ugyanakkor figyelmeztettek arra, hogy a kritika antiszemitizmusba csaphat át. A levélírók szerint most ez a helyzet a Munkáspártban. „A zsidóellenes tematika és hangnem széles körben elterjedt a párton belül, a vezetőség pedig semmit sem tesz ellene. Nem elég a rasszizmust általánosságban elítélni.”
A Szombat egyébként azt is felidézi, hogy egy 2016 júniusában készített belső felmérés szerint a pártban nem teng túl a zsidóellenes hangulat, de „időnként mérgezett a légkör”.
Egypercesek

Önreflexió, emlékezés, belső utazás
Irodalmi kvízzel, koncertekkel és szubjektív tárlatvezetésekkel is készül a PIM a Múzeumok Éjszakájára
Mi lesz a hagyatékokkal?
Könyves hagyatékok, gyűjtemények feldolgozása áll a közelgő tanácskozás fókuszában
Korszak és költő
Kormos Istvánról rendez műhelykonferenciát a PIM