Minden negyedik ember kínai
Liu Zhenyun Nem vagyok én aranylótusz című könyve egy újabb, részleteiben csodálatos kibontott regény a mai modern Kínáról. A távol-kelet legnagyobb államának bemutatása a demográfiai törvényszerűségek és küzdelmek mentén történik a könyvben, mégpedig úgy, ahogy a számunkra talán túl feszes és befegyelmezett kínai társadalomban történik: gyermekvállalás a törvények ellenében.

Kép forrása
És természetesen innen, Magyarországról nézve egészen kifordított a helyzet: az egyke gyermekvállalást törvényileg támogató, és a több gyermeket törvényileg büntető kínai rendszer elleni lázadás számunkra érthetetlen helyzetek egész során szüli. Évről-évre fogyó magyar népességi adataink ismeretében el sem tudjuk képzelni, hogy milyen társadalmi helyzet lehet az, amikor „minden negyedik ember kínai”, mert olyan sokan vannak a születések magas száma miatt.
A Nem vagyok én aranylótusz egy család lázadásáról szól, arról a kínai családról, akik a törvényei következmények (pénzbírság, munkahely elvesztése) ellenére vállalja a második gyereket. A legalapvetőbb emberi ösztönöket, érzelemvilágokat drámai erővel bemutató történet a mai Kína gigantikus államrendszerének pokoli bugyraiba vezeti az olvasót. Li Xuelian, a feleség minden cselt bevet, hogy megszülhesse második gyermekét, cserébe óriási harcok várnak rá és családjára. Az író, Liu Zhenyun, többszörös díjas regénye maga a valóság hű tükre, a születésszabályozás kíméletlen regulázásának ostorcsapásait saját bőrén kellett tapasztalnia, amikor feleségével ők is bevállalták a második gyermeket. Hősies vállalásuk tette hitelessé a könyvet, melynek minden szava a modern kori kínai realizmus nemzetközileg is elismert eleme.

Kép forrása
És természetesen innen, Magyarországról nézve egészen kifordított a helyzet: az egyke gyermekvállalást törvényileg támogató, és a több gyermeket törvényileg büntető kínai rendszer elleni lázadás számunkra érthetetlen helyzetek egész során szüli. Évről-évre fogyó magyar népességi adataink ismeretében el sem tudjuk képzelni, hogy milyen társadalmi helyzet lehet az, amikor „minden negyedik ember kínai”, mert olyan sokan vannak a születések magas száma miatt.
A Nem vagyok én aranylótusz egy család lázadásáról szól, arról a kínai családról, akik a törvényei következmények (pénzbírság, munkahely elvesztése) ellenére vállalja a második gyereket. A legalapvetőbb emberi ösztönöket, érzelemvilágokat drámai erővel bemutató történet a mai Kína gigantikus államrendszerének pokoli bugyraiba vezeti az olvasót. Li Xuelian, a feleség minden cselt bevet, hogy megszülhesse második gyermekét, cserébe óriási harcok várnak rá és családjára. Az író, Liu Zhenyun, többszörös díjas regénye maga a valóság hű tükre, a születésszabályozás kíméletlen regulázásának ostorcsapásait saját bőrén kellett tapasztalnia, amikor feleségével ők is bevállalták a második gyermeket. Hősies vállalásuk tette hitelessé a könyvet, melynek minden szava a modern kori kínai realizmus nemzetközileg is elismert eleme.
Egypercesek

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben
Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
Könyvtári rendszerünk lelke
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Boncasztalon a Hail Mary küldetés
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig