Rómeó és Júlia 2300
Kis túlzással már körülbelül annyi feldolgozása született a legendás romantikus történetnek, mint a címben szereplő szám. Akad azonban olyan, ami teljesen új közegbe helyezi az eltiltott szerelmeseket. Vladimír Páral cseh író a 24. században egy robotizált világban szövi bele a két fiatal történetét.

Kép forrása
Valljuk be! Kicsit már a könyökünkön jön ki a sok Rómeó és Júlia feldolgozás, az alapsztori félig új, esetleg új köntösben tálalása, koppintása, vagy lenyúlása. Sikerült azonban egy olyan, 1982-es műre bukkannunk, ami talán túlzottan is felfrissíti az alaptörténetet. A rendkívüli módon elgondolkodtató sci-fi verziót, ami jócskán kilóg a sorból a vegyészmérnökből lett cseh írónak, Vladimír Páralnak köszönhetjük. Az idén nyolcvanöt éves szerző egyebek közt olyan köteteket jegyez, mint a Teljesült kívánságok vására, a Vihar a lombikban, a Képzelet kínjai, a Gyilkosok és szeretők, A százszázalékos nő. Rendkívül hosszú pályafutásának egyfajta alap-hitvallása, hogy támadja, illetve „megjósolja” a szerinte várható jövőt, ami lényegében egy steril világ, elsekélyesedett és csak mechanikus érzelmekre képes gépemberekkel.
Ezt a felfogását hozza össze a klasszikus Rómeó és Júlia történettel, a magyarul idén frissítve megjelent Rómeó és Júlia 2300 című könyvében.
A történetben már a 24. századot tapossa az emberiség, a világot pedig mindenestül a tudomány és a technika irányítja. Az emberek egész életüket számítógép-vezérléssel élik le, olyannyira lefedve a létezés minden területét, hogy még a párválasztást is komputerek irányítják. Az úgynevezett felicisztika tudományága szabályozza ugyanis, hogy ki kivel házasodhat az optimális eredmény elérése érdekében.
A kötet két főhőse Manka és Milan, két prágai fiatal, akik ebben a helyzetben mégis egymásba szeretnek. A kerületi genetikai központ szerint azonban pszichogramjuk alapján nem „kompatibilisek”, a számítások alapján egyáltalán nem illenek össze, ezért a rendszer teljes technikai apparátusa megpróbálja őket egymástól távol tartani.
A fiatalokat azonban valami műszerekkel nem mérhető erő újra és újra egymáshoz vonzza.
Páral könyve számos kérdést tesz fel: Vajon győzhet-e a szerelem egy túltechnicizált, robotemberekkel és emberi robotokkal teli világban? Van-e helye érzelmeknek ott, ahol a követendő utat egyesek és nullák jelölik ki?
Minderre a cseh írólegenda segít is válaszolni fantasztikus, romantikus regényében…

Kép forrása
Valljuk be! Kicsit már a könyökünkön jön ki a sok Rómeó és Júlia feldolgozás, az alapsztori félig új, esetleg új köntösben tálalása, koppintása, vagy lenyúlása. Sikerült azonban egy olyan, 1982-es műre bukkannunk, ami talán túlzottan is felfrissíti az alaptörténetet. A rendkívüli módon elgondolkodtató sci-fi verziót, ami jócskán kilóg a sorból a vegyészmérnökből lett cseh írónak, Vladimír Páralnak köszönhetjük. Az idén nyolcvanöt éves szerző egyebek közt olyan köteteket jegyez, mint a Teljesült kívánságok vására, a Vihar a lombikban, a Képzelet kínjai, a Gyilkosok és szeretők, A százszázalékos nő. Rendkívül hosszú pályafutásának egyfajta alap-hitvallása, hogy támadja, illetve „megjósolja” a szerinte várható jövőt, ami lényegében egy steril világ, elsekélyesedett és csak mechanikus érzelmekre képes gépemberekkel.
Ezt a felfogását hozza össze a klasszikus Rómeó és Júlia történettel, a magyarul idén frissítve megjelent Rómeó és Júlia 2300 című könyvében.
A történetben már a 24. századot tapossa az emberiség, a világot pedig mindenestül a tudomány és a technika irányítja. Az emberek egész életüket számítógép-vezérléssel élik le, olyannyira lefedve a létezés minden területét, hogy még a párválasztást is komputerek irányítják. Az úgynevezett felicisztika tudományága szabályozza ugyanis, hogy ki kivel házasodhat az optimális eredmény elérése érdekében.
A kötet két főhőse Manka és Milan, két prágai fiatal, akik ebben a helyzetben mégis egymásba szeretnek. A kerületi genetikai központ szerint azonban pszichogramjuk alapján nem „kompatibilisek”, a számítások alapján egyáltalán nem illenek össze, ezért a rendszer teljes technikai apparátusa megpróbálja őket egymástól távol tartani.
A fiatalokat azonban valami műszerekkel nem mérhető erő újra és újra egymáshoz vonzza.
Páral könyve számos kérdést tesz fel: Vajon győzhet-e a szerelem egy túltechnicizált, robotemberekkel és emberi robotokkal teli világban? Van-e helye érzelmeknek ott, ahol a követendő utat egyesek és nullák jelölik ki?
Minderre a cseh írólegenda segít is válaszolni fantasztikus, romantikus regényében…
Egypercesek

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben
Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
Könyvtári rendszerünk lelke
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Boncasztalon a Hail Mary küldetés
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig