1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc tizenhárom honvédtábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajos grófot, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét. Október hatodikát a kormány 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánította.

Kép forrása

Országszerte és határainkon túl is megemlékezéseket tartanak ma, az aradi vértanúk kivégzésének százhatvannyolcadik évfordulója alkalmából. A nemzeti gyásznapon a fővárosban, a Parlament előtti Kossuth téren felvonják, majd félárbócra engedik Magyarország lobogóját. A Fiumei úti sírkertben a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzást tartanak, emellett a sírkertben szabadtéri kiállítással, egész napos rendkívüli történelemórával várják a megemlékezőket. Aradon a vesztőhelyen felállított obeliszknél tisztelgés mellett koszorúznak.
A könyvbartoknak Katona Tamás kötetét ajánljuk, amely minden bizonnyal a legjobb könyv az aradi vértanúkról. Részletesen, tudományos precizitással dolgozza föl a nehéz témát, amelyről így ír a könyv fülszövege: „A magyar történelem egyik legtragikusabb eseménye volt, amikor az 1848-49-es szabadságharc leverése után, megtorlásul a Habsburgok 1849. október 6-án Aradon kivégeztették a szabadságharc tizenhárom vezető személyiségét. A kivégzéssorozat megrázta az országot, s szimbolikus erejének hatása alól napjaink embere sem tudja kivonni magát. Katona Tamás történész dokumentumok alapján rekonstruálja a történteket, feltárja a vértanúk életútját, szerepét a szabadságharcban. A tudós gondosságával összeállított dokumentumgyűjtemény a hozzá csatlakozó tanulmánnyal éles fényt vet a magyar történelem egyik fontos fejezetére.”