Az Oxfordi Egyetem Bodleian Könyvtárában őrzött, úgynevezett Bakhsálí kéziratban jelenik meg az első ismert nulla szám – állapították meg az egyetem szakemberei azután, hogy szénizotópos kormeghatározással vizsgálták meg az ősi indiai kéziratot.

Kép forrása

A kéziratot egy földművelő találta meg a mai Pakisztán területén lévő Bakhsáli falu mellett 1881-ben. Rudolf Hörnle indológus közvetítésével érkezett Európába, az indológus az Oxfordi Egyetem könyvtárának ajándékozta. A kézirata alapvető aritmetikával foglalkozik, és megjelenik benne a tízes alapú helyi értékes számábrázolás a nullával. Hörnle a maga annak idején a kézirat keletkezését az időszámításunk utáni harmadik, negyedik századra becsülte. 
A szakemberek azonban a Bakhsálí kéziratot a nyolcadik és a tizenkettedik század közöttre datálták, de nehézséget okozott a pontos kormeghatározás, mert a kézirat három különböző időszakból származó, hetven nyírfakéreg lapon maradt fenn. 
A most lefolytatott tudományos vizsgálatok Hörnlet igazolták. A kézirat valóban a harmadik, negyedik században keletkezett, azaz több évszázaddal idősebb, mint korábban gondolták. Ez azt jelenti, hogy az ősi indiai matematikai kéziratban található zérusjel korábbi, mint az eddig elsőnek ismert zérusjel, amely egy kőbe vésett feliraton jelenik meg az indiai Gvailor egyik templomában 876-os keltezéssel.
A felfedezés létfontosságú jelentőségű a matematikatörténetben – idézte a BBC News honlapja Richard Ovendent, a Bodleian Könyvtár munkatársát. A nulla megjelenése a matematikában az egyik legnagyobb áttörést jelentette - tette hozzá Marcus Du Sautoy professzor. A zérusjel az ősi Indiában használt súnjaszthánából származik, amelyet egy ponttal jelöltek.