Költők, írók a palettán
Költőket és írókat megörökítő festményeit és szobrait, valamint díjakhoz készített kisplasztikáit mutatja be a közönségnek Kocsis András Sándor Színek és formák – Irodalmi arcképcsarnok című kiállítása a fővárosi Örkény István Könyvesboltban.

Kocsis tizenkét éves korában kezdett képzőművészettel foglalkozni. Középiskolásként a festészet, a szobrászat érdekelte, egyetemistaként diaképeket készített, de húsz éves kora után a tevékenység évtizedekre megszakadt. Felnőttként tért vissza az alkotáshoz, és elsősorban a saját örömére kezdett ismét szobrokat, kisplasztikát készíteni és festeni. Nem csupán irodalmi témájúakat, de a kiállítás kifejezetten az elmúlt tizenkét év irodalomhoz kötődő alkotásaiból válogat.
A távirati iroda jelentése szerint a tárlat anyaga tizenhat festményből, nyolc nagy bronzportréból és hét kisplasztikából áll. Utóbbiak főként díjak, olyan elismerések, amelyeket Kocsis András Sándor felkérésre készített, például a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Babits-díja vagy az újságírókat elismerő Fejtő Ferenc-díj.
A szobrok és festmények között nemcsak kortársakról készült darabok vannak, hanem szerepel klasszikusokat, például József Attilát mintázó alkotás is. Az alapmotiváció ugyanis az, hogy olyan irodalmárokat örökítsen meg, akiknek személyéhez vagy életművéhez erős érzelmi szálak fűzik. Ilyen alkotó volt például a kortársak közül Fejtő Ferenc, Juhász Ferenc vagy Ördögh Szilveszter is.

Kocsis tizenkét éves korában kezdett képzőművészettel foglalkozni. Középiskolásként a festészet, a szobrászat érdekelte, egyetemistaként diaképeket készített, de húsz éves kora után a tevékenység évtizedekre megszakadt. Felnőttként tért vissza az alkotáshoz, és elsősorban a saját örömére kezdett ismét szobrokat, kisplasztikát készíteni és festeni. Nem csupán irodalmi témájúakat, de a kiállítás kifejezetten az elmúlt tizenkét év irodalomhoz kötődő alkotásaiból válogat.
A távirati iroda jelentése szerint a tárlat anyaga tizenhat festményből, nyolc nagy bronzportréból és hét kisplasztikából áll. Utóbbiak főként díjak, olyan elismerések, amelyeket Kocsis András Sándor felkérésre készített, például a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Babits-díja vagy az újságírókat elismerő Fejtő Ferenc-díj.
A szobrok és festmények között nemcsak kortársakról készült darabok vannak, hanem szerepel klasszikusokat, például József Attilát mintázó alkotás is. Az alapmotiváció ugyanis az, hogy olyan irodalmárokat örökítsen meg, akiknek személyéhez vagy életművéhez erős érzelmi szálak fűzik. Ilyen alkotó volt például a kortársak közül Fejtő Ferenc, Juhász Ferenc vagy Ördögh Szilveszter is.
Egypercesek

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben
Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
Könyvtári rendszerünk lelke
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Boncasztalon a Hail Mary küldetés
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig