„Ez a kötet a magyarországi zsidó konyha történetén, a regionális és a kulturális különbségeken, a hétköznapok és az ünnepek ételrepertoárján kívül az étkezéskultúra szinte minden más fontos jelenségét is bemutatja, így a falusi és a városi háztartásokat, a zsidó vendéglátóhelyeket, valamint a kóser élelmiszeripart és kereskedelmet.” Így foglalja össze Körner András A magyar zsidó konyha című könyvének tartalmát.

Nem akarom leegyszerűsíteni a dolgot, de amikor életemben először (negyvenes éveim elején) ettem flódnit, és megtudtam, mi az a konyhaművészeti műgond, mik azok a válogatott alapanyagok és mi az a komponálási igény, melyek szerint ez a zserbóra hasonlító sütemény összeállt, nos, akkor úgy döntöttem, hogy a magyar zsidó gasztronómia figyelemreméltóan csábító. Ekként ajánlom jó szívvel és örömmel Körner András A magyar zsidó konyha című könyvét, mely – mint a szerzőtől is olvashattuk – nem szakácskönyv, hanem inkább kultúrtörténeti munka.  
A históriás jelleg azért is különleges, mivel egyben a zsidó történelem konyhaablakból való áttekintése is, a szerző kronológiát vesz figyelembe, amikor a különböző történelmi, történeti korszakokból is tudósítja. Ugyancsak a könyv patinája, hogy abban a szerző a világ első, 1854-ben Pesten kiadott jiddis szakácskönyvének leírását is közreadja. Körner különös műgonddal ismerteti az olvasóval a magyar zsidó konyha korszakait, s az adott időszakokról már sajtóbeszámolókat, visszaemlékezéseket, korabeli recepteket, kézírásos konyhai jegyzeteket, sőt, számos fotográfiát is bemutat. Ínyencek, kulináris élvezetek kedvelői ugyanúgy meglelik e könyvben azt amire vágynak, mint azok, akiket érdekel a magyar zsidóság színes kultúrtörténete.