Arany-kerítés
Arany János üzenetei címmel a magyar irodalom egyik legnagyobb alakját kívánja megidézni születésének kétszázadik évfordulója alkalmából a Magyar Írószövetség rendhagyó emlékkiállítása.

Kép forrása
Az írószövetség székházának Bajza utcai és Városligeti fasori kerítésein immár a második kültéri kiállítás látható a tavalyi 1956-os tárlat után – mondta a kiállítást szerkesztő Szentmártoni János, a szervezet elnöke. Hozzáfűzte, a rendhagyó tárlat célja, hogy az arra járók kedvet kapjanak Arany János verseinek olvasásához.
A jó olvashatóság érdekében Arany munkáiból elsősorban idézetek szerepelnek a tekintetet vonzó fotók, fotókompozíciók mellett. A válogatásba éppúgy bekerültek az örök, időtlen emberi problémákat vizsgáló költemények, mint olyan versek, melyek sorait azóta igazolta az idő.
Szörényi László irodalomtörténész felidézte, hogy a költőknek a 19. században is küzdeniük kellett a számkivetettség ellen, Arany János ráadásul jó ideig egy levert forradalom utáni Magyarországon élt és alkotott. Arany művészetét mégis hihetetlen könnyedség, tündéri báj, néha cinikus fintor jellemzi – mutatott rá, hozzáfűzve: a költő ismerte a legszebb álmokat, de nem melengette azokat.
A 2018. április 1-jéig megtekinthető kültéri tárlat fotóit Onda Péter, grafikáját pedig Gréger Zsolt jegyzi.
Szentmártoni János felhívta a figyelmet arra, hogy az írószövetség az Arany-emlékév kapcsán vers- és novellapályázatot is kiírt, és több programmal is készül, melyek az írószövetség honlapján találhatók meg.

Kép forrása
Az írószövetség székházának Bajza utcai és Városligeti fasori kerítésein immár a második kültéri kiállítás látható a tavalyi 1956-os tárlat után – mondta a kiállítást szerkesztő Szentmártoni János, a szervezet elnöke. Hozzáfűzte, a rendhagyó tárlat célja, hogy az arra járók kedvet kapjanak Arany János verseinek olvasásához.
A jó olvashatóság érdekében Arany munkáiból elsősorban idézetek szerepelnek a tekintetet vonzó fotók, fotókompozíciók mellett. A válogatásba éppúgy bekerültek az örök, időtlen emberi problémákat vizsgáló költemények, mint olyan versek, melyek sorait azóta igazolta az idő.
Szörényi László irodalomtörténész felidézte, hogy a költőknek a 19. században is küzdeniük kellett a számkivetettség ellen, Arany János ráadásul jó ideig egy levert forradalom utáni Magyarországon élt és alkotott. Arany művészetét mégis hihetetlen könnyedség, tündéri báj, néha cinikus fintor jellemzi – mutatott rá, hozzáfűzve: a költő ismerte a legszebb álmokat, de nem melengette azokat.
A 2018. április 1-jéig megtekinthető kültéri tárlat fotóit Onda Péter, grafikáját pedig Gréger Zsolt jegyzi.
Szentmártoni János felhívta a figyelmet arra, hogy az írószövetség az Arany-emlékév kapcsán vers- és novellapályázatot is kiírt, és több programmal is készül, melyek az írószövetség honlapján találhatók meg.
Egypercesek

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben
Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
Könyvtári rendszerünk lelke
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Boncasztalon a Hail Mary küldetés
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig