Hitler amerikai modellje
James Q. Whitman, a Yale Egyetem jogászprofesszora közelmúltban megjelent könyvében azt állítja, hogy a nemzetiszocialista nürnbergi törvények az amerikai faji törvények mintájára készültek. A zsidótörvények kidolgozói a faji elkülönítést és intézményesített diszkriminációt előíró amerikai törvényekből merítettek ihletet.

„Az 1930-as évek elején, a nürnbergi faji törvények születése idején a nácik az amerikai törvényekből merítettek ihletet. Sok mindent gyűlöltek az Egyesült Államok alkotmányos rendjében, ám az amerikai fehér faji felsőbbrendűség elvét nagyra becsülték. Szinte bizonyos, hogy az 1935-ben elfogadott nürnbergi törvények közvetlen amerikai hatást tükröznek” – közli a kötettel foglalkozva az Aeon magazin. Az író, James Q. Whitman, a Yale Egyetem jogászprofesszora, Hitler amerikai modellje. Az Egyesült Államok és a náci faji törvények születése címmel megjelent könyvében a náci pártvezetés 1934. június 5-i tanácskozására koncentrál. A megbeszélés jegyzőkönyveiből kiderül, hogy a pártvezetés az amerikai faji törvények felhasználásával dolgozta ki a nürnbergi törvényeket, illetve az amerikai jogszabályokat hívták segítségül a vegyes házasságok tilalmának kidolgozásához és a faji besorolás szabályainak megállapításához.
Amerika az élen járt nem csak az eugenikában, de az intézményesített faji diszkriminációban is. A szegregált oktatás általános volt, csakúgy, mint a feketék és egyéb kisebbségek intézményi elkülönítése. Egyes államok egészen a hatvanas évek közepéig tiltották a különböző etnikumok közötti házasságot. Hitler már a Mein Kampfban is elismerően nyilatkozott az amerikai faji törvényekről, azt írva, hogy a modern társadalmak közül az Egyesült Államok tette a legnagyobb lépést a faji diszkrimináció terén.
Whitman persze a különbségeket is hangsúlyozza: azt például, hogy az amerikai faji diszkrimináció nem járt együtt üldöztetéssel és nem vezetett a feketék kiirtásához sem. Ám tény az amerikai faji megkülönböztetés másodrendű állampolgárt csinált a színesbőrűekből, és a németek ezeket a jogfosztó törvényeket tanulmányozták és használták fel a zsidótörvények megfogalmazásakor.

„Az 1930-as évek elején, a nürnbergi faji törvények születése idején a nácik az amerikai törvényekből merítettek ihletet. Sok mindent gyűlöltek az Egyesült Államok alkotmányos rendjében, ám az amerikai fehér faji felsőbbrendűség elvét nagyra becsülték. Szinte bizonyos, hogy az 1935-ben elfogadott nürnbergi törvények közvetlen amerikai hatást tükröznek” – közli a kötettel foglalkozva az Aeon magazin. Az író, James Q. Whitman, a Yale Egyetem jogászprofesszora, Hitler amerikai modellje. Az Egyesült Államok és a náci faji törvények születése címmel megjelent könyvében a náci pártvezetés 1934. június 5-i tanácskozására koncentrál. A megbeszélés jegyzőkönyveiből kiderül, hogy a pártvezetés az amerikai faji törvények felhasználásával dolgozta ki a nürnbergi törvényeket, illetve az amerikai jogszabályokat hívták segítségül a vegyes házasságok tilalmának kidolgozásához és a faji besorolás szabályainak megállapításához.
Amerika az élen járt nem csak az eugenikában, de az intézményesített faji diszkriminációban is. A szegregált oktatás általános volt, csakúgy, mint a feketék és egyéb kisebbségek intézményi elkülönítése. Egyes államok egészen a hatvanas évek közepéig tiltották a különböző etnikumok közötti házasságot. Hitler már a Mein Kampfban is elismerően nyilatkozott az amerikai faji törvényekről, azt írva, hogy a modern társadalmak közül az Egyesült Államok tette a legnagyobb lépést a faji diszkrimináció terén.
Whitman persze a különbségeket is hangsúlyozza: azt például, hogy az amerikai faji diszkrimináció nem járt együtt üldöztetéssel és nem vezetett a feketék kiirtásához sem. Ám tény az amerikai faji megkülönböztetés másodrendű állampolgárt csinált a színesbőrűekből, és a németek ezeket a jogfosztó törvényeket tanulmányozták és használták fel a zsidótörvények megfogalmazásakor.
Egypercesek

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben
Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
Könyvtári rendszerünk lelke
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Boncasztalon a Hail Mary küldetés
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig