Kármentő Éva Muszter című könyv valójában egy a vágó szakmáról szóló kisfilm könyves változata. De mint kiderült, a kötet nemcsak arról szól, hogy az író milyen produkciókban vett részt, mint vágó, hanem könyve felöleli a magyar filmgyártás 1920-as évektől való történetét is. 

A kötet ezeken túl egy családregény is, ha úgy tetszik, hiszen Kármentő Éva elmeséli, hogy édesapja és nagybátyja is a magyar filmiparban dolgozott a két világháború előtt is. Apja 1928-tól tevékenykedett a filmgyárban, ahol világosító, fővilágosító lett. A szerző nagybátyja, Illés György operatőr, ugyancsak a magyar filmművészetet, filmipart gazdagította munkásságával, ahogy erről a Muszter lapjain krónikaszerűen olvashatunk, a háború előtti és utáni évekkel kapcsolatban. 
A kötet jelentőségét mutatja, hogy annak június 7-ei budapesti premierjén olyan nagy nevek ajánlották Kármentő Éva könyvét, mint Mészáros Márta és Szomjas György filmrendezők. Részükről és a kiadványról szóló több cikkben, interjúban is elhangzik, hogy bár egy erősen önéletrajzi ihletésű könyvről beszélünk a Muszter esetében, az abban leírtak, több alkalommal is gyakorlatilag a magyar filmgyártás, a magyar filmművészet fontos első évtizedeiről szólnak. És természetesen álljon itt egy gazdag, bár nem teljes lista azokból a filmekből, melyekben a szerző, mint vágó dolgozott, s melyekről is szó esik a Muszter című könyvben: Ismeri a szandi-mandit?, Gyula vitéz télen-nyáron, A legszebb férfikor, Régi idők focija, Jutalomutazás, Örökbefogadás, Herkulesfürdői emlék, Kilenc hónap, Angi Vera, Csontváry, Napló gyermekeimnek, Egy kicsit én, egy kicsit te, Sztálin mennyasszonya, Megint tanú, Hamvadó cigarettavég, A Temetetlen halott.