Több kultúrtörténeti kötetét követően nyolcvanötödik születésnapja alkalmából jelent meg Kalmár Tibor életrajzi regénye a Mulattattam és mulattam című kötet. A 88. Ünnepi Könyvhéten debütált könyv bizonyára sikerre számíthat, hiszen a szerző arról ír, amiben mi, magyarok nagyhatalom vagyunk: a mulatásról, a mulattatókról. 

A pesti kabaré, a legendás pesti humor, a pesti, magyar komikusok aranycsapatának számító színész- és kabarészínész generációjáról van szó, azokról, akik azt a korszakot jelentették, mely sajnos már inkább csak a múltról és nem a jelenről szól. Ehhez az amúgy nem rövid időszakhoz olyan nagy nevek tartoznak, akikeket Kalmár Tibor is említ könyvében, mint többek között Alfonzó, Bajor Imre, Benedek Tibor, Csala Zsuzsa, Kabos Gyula, Salamon Béla, de ugyancsak megjelennek a könyv lapjai a történetek, anekdoták fő- és mellékszereplőiként a Kalmár Tibor által rendezett darabok művészei is, mint például Agárdy Gábor, Darvas Iván, Dayka Margit, Garas Dezső, Psota Irén, Ruttkai Éva, Sinkovits Imre vagy Tolnay Klári. 
Kalmár Tibornak pedig tulajdonképpen mindent elhihetünk, amit a humorról, s főleg a pesti humorról, a pesti viccről, a pesti kabaréról mond vagy állít, mert elvitathatatlanul vezető szakértője annak. A Színművészeti Főiskola rendezői szakán (1954-ben) végzett Kalmár a Nemzeti Színház és az Állami Déryné Színház után megtalálta saját otthonát, mely ugye a munkahelye is lett: a Vidám Színpad. Itt rendezte legendássá vált darabjait:  a Férjvadász, a Lovagias ügy, a Leszállás Párizsban, a Család ellen nincs orvosság, a Good bye, Charlie, vagy az Ezt is túléltük műveket. Könyvének megírásában nem kellett senkihez sem fordulnia vagyont érő emlékekért, mert ezeket mind birtokolja, hiszen – és ezt ma már nem mindenki tudja róla – öt évtized alatt számos olyan népszerű szórakoztató televíziós műsor fűződik nevéhez, mint például a Nemcsak a húszéveseké a világ, a Slágertévé vagy a Szilveszteri Színházi-buli.