Versek a hipertérben
Fiatal erdélyi költő debütáló kötetét ajánljuk az olvasóknak, mégpedig egy ízig-vérig 21. századi, de talán az sem túlzás, ha azt írjuk: futurista hangulatú könyv formájában. Pedig ez a jövő már a jelen, a vonal- és QR-kódok, avagy a hipertext, azaz a virutális hipertér világa. Kulcsár Árpád A harmadik ipari forradalom csöndje című merész művével gyakorlatilag a jövő felől közelítve kopogtat be jelenbeli mihozzánk. Többrétegű számítógépes technológiát igénylő könyve többrétegű szellemi elmélyülést igényel, valamint a lírához való kellő ragaszkodást, humort, életkedvet, életnedvet.

Hát megtörtént, íme itt van a könyv, ami egy többrétegű mátrix, egy hipertérbeli utazást biztosító repülőjegy, egy multimédiás opciótár, egy valóban interaktív művészeti alkotás, egy ultramodern lexikon, vagyis Kulcsár Árpád által jegyzett A harmadik ipari forradalom csendje című versgyűjtemény. Számomra leginkább az a kérdés, hogy ezt eddig miért nem csinálta meg senki? Hogy lehet, hogy a QR-kód adta lehetőségeket eleddig senki nem használta ki? (QR-kód: kétdimenziós pontkód, mely a bolti vonalkódhoz hasonlóan a leolvasó készülékkel, azaz okostelefonra applikált QR-kód leolvasó programmal, az internetre kalauzolja el a felhasználót, ahol további információk, így például szövegek, fotók, filmek, zenék egészíthetik ki az eredeti szöveget.) Nos, Kulcsár Árpád arra jött rá, hogy a QR-kóddal tulajdonképpen gigantikus szintlépést lehet tenni, akárcsak a Holdraszálláskor, ugyanakkor arra is rájött, hogy ezt még nemigen aknázták ki a prózai és lírai szerzők. A harmadik ipari forradalom csendje című verseskötetről maga a szerző ekként nyilatkozott egy helyen: „Azt szerettem volna, hogy ne csak egy tárgy legyen, ami hordozója a szavaknak, hanem valami, aminek minden rögzülésében benne van az odafigyelés, a munka. Minél inkább ki szerettem volna vonni az ipari mozgás alól.” A versek pedig mi másról is szólnának, mint az iparosodás és a természet, valamint a közösség és a személy egymással harcoló, vívódó közös létezéséről. Hajrá QR-kód olvasó lírafanok!

Hát megtörtént, íme itt van a könyv, ami egy többrétegű mátrix, egy hipertérbeli utazást biztosító repülőjegy, egy multimédiás opciótár, egy valóban interaktív művészeti alkotás, egy ultramodern lexikon, vagyis Kulcsár Árpád által jegyzett A harmadik ipari forradalom csendje című versgyűjtemény. Számomra leginkább az a kérdés, hogy ezt eddig miért nem csinálta meg senki? Hogy lehet, hogy a QR-kód adta lehetőségeket eleddig senki nem használta ki? (QR-kód: kétdimenziós pontkód, mely a bolti vonalkódhoz hasonlóan a leolvasó készülékkel, azaz okostelefonra applikált QR-kód leolvasó programmal, az internetre kalauzolja el a felhasználót, ahol további információk, így például szövegek, fotók, filmek, zenék egészíthetik ki az eredeti szöveget.) Nos, Kulcsár Árpád arra jött rá, hogy a QR-kóddal tulajdonképpen gigantikus szintlépést lehet tenni, akárcsak a Holdraszálláskor, ugyanakkor arra is rájött, hogy ezt még nemigen aknázták ki a prózai és lírai szerzők. A harmadik ipari forradalom csendje című verseskötetről maga a szerző ekként nyilatkozott egy helyen: „Azt szerettem volna, hogy ne csak egy tárgy legyen, ami hordozója a szavaknak, hanem valami, aminek minden rögzülésében benne van az odafigyelés, a munka. Minél inkább ki szerettem volna vonni az ipari mozgás alól.” A versek pedig mi másról is szólnának, mint az iparosodás és a természet, valamint a közösség és a személy egymással harcoló, vívódó közös létezéséről. Hajrá QR-kód olvasó lírafanok!
Egypercesek

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben
Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
Könyvtári rendszerünk lelke
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Boncasztalon a Hail Mary küldetés
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig