A régi japán kultúra mindenki szamara mást es mást jelent. Egyeseknek a hagyományok mely tiszteltét, a lojalitást, bátorságot, és a mindennél fontosabb becsület megőrzését, mások számára csak primitív es egyszerű eszméket őrző barbár világnézetet. A napjainkban elő japánoknak azonban mindehhez már kevés köze van. Kevés, de azért nem semennyi…

Itt van például a harakiri. Tudják, az az ön-összenyiszálós, bélkiforgatós, nemfolytatommicsoda. Rengetegszer találkoztam mar azzal, mennyire logikatlan, oktalan, értelmetlen dolognak tartjak a nyugati emberek a harakirit. Nem így a japánok. Persze ma már ott is kérdéses a miértje, ahogyan kérdéses T.O.Teas könyvében is. 
A kard élen című regényében egy rendkívül gyanús harakiri-sorozat kezdődik japánban, ráadásul a legbefolyásosabb emberek között, egy zárt társaság tagjai körében. Könyvünk főhőse, a nemrég nyugdíjazott nyomozó, Demura –, akivel az Öld meg puszta kézzel című könyvben szinten találkozhattunk – nekilát felgöngyölíteni az ügyet… 
Az öreg karatemestert munkája visszaszólítja egy utolsó igen érdekes rejtély megoldása végett – az alaphelyzettel biztosan mind találkoztunk már, s hihetnénk, hogy a rengetegszer feldolgozott sztori, hiába van ez alkalommal japán kimonóba bújtatva, nem tud újat mondani. 
Pedig tud. 
A lebilincselő krimiben ugyanis ezúttal japán érdekes életfelfogásával találkozhatunk. A hagyományos szamurájkultúra és a modern, sőt hipermodern kor összevegyítése izgalmas hátterét adja a történetnek. 
A könyvnek azonban, mint bármely másiknak, megvannak a hibai. A karakterek ugyan jól fel vannak építve a nyugati olvasok szamara is, azonban nem fejlődnek igazan. Némelyikből sokkal többet lehetett volna kihozni, ha jobban kidolgozza az író. És valójában a főszereplőn kívül más nem is igazán hoz újat, változást, dinamikát. Na, persze, egy krimiben nem is kell elvárnunk irodalmi karakterjegyeket. Legyen elég az, hogy izgalmunkban tövig rághatjuk körmünket. Ajánlom mindazoknak, akik szívesen ismernek meg új, és elgondolkodtató részleteket a japán életből, úgy, hogy közben egy kedves és mégis letelhetetlenül izgalmas történetet bújnak.