Nem tahóság a tao-ság
Tulajdonképpen már megint ott tartunk ezzel a most ajánlandó kötettel, mint a többi híres amerikai filmszínésznél, akik korábban (és persze menet közben) komikusok voltak: az ízig-vérig színész a nap huszonnégy órájában játszik. Ahogy tette ezt Andy Kauffmann, Jim Carrey, Eddie Murphy és a többiek. Ez esetben Bill Murrayról van szó, akiről Gavin Edwards készített egy igen kedves anekdota gyűjteményt, Bill Murray és a tao címmel.

A különböző kitalált és valós sztárok (mint a Micimackó és a tao) nevével fémjelzett „…és a tao” széria, amolyan nyugati füveskönyv-sorozatként működik. Olyan különcök és fenegyerekek léphetnek ebbe a sorba, s kerülnek a tao különleges szellemiségét igazolandó a tablóra, mint például a most tárgyalt Bill Murray. Az 1950-es születésű, Golden Globe-díjas amerikai színész, akit leginkább a Szellemirtók és az Idétlen időkig című filmekből ismernek a legtöbben, valójában egy késő éjszakai televíziós showműsorban való szereplésével tűnt fel. A több, mint ötven filmben, illetve televíziós produkcióban szereplő Murrey remek alapanyagot jelentett Gavin Edwards-nak, aki jó érzékkel fedezte fel, hogy a híres komikus-színész életéről egész könyvtárat lehetne megtölteni, de ő megelégedett azzal, hogy csupán a Murrayről szóló anekdotáknak járt utána és egybefűzte őket a sztár könnyed lélegzetvételű életrajzi leírásával. Bill Murray pedig egészen a hetvenes évektől napjainkig végigökörködte az életét, pontosan úgy, ahogy azoktól szoktuk meg, akik valahogy mindig a dolgok viccesebbik oldalát próbálják az életnek megfogni. A szerző, Gavin Edwards persze már korábban is jól ismerte a híres amerikai színészt, hiszen a Rolling Stone magazin szerkesztőjeként bejáratos volt a hollywoodi partikra, forgatásokra, filmgyári rendezvényekre. És ne feledjük: Edwards nem kisebb sztárok életrajzával foglalkozott már, mint például a fiatalon elhunyt őstehetség, River Phoenix. A Bill Murray és a tao ebből a szempontból tehát egy vérbeli anekdotagyűjtemény és az amerikai modern művészeti kultúrkörök abszurd tükre, egy jó adag humorral, jókedvvel nyakon öntve.

A különböző kitalált és valós sztárok (mint a Micimackó és a tao) nevével fémjelzett „…és a tao” széria, amolyan nyugati füveskönyv-sorozatként működik. Olyan különcök és fenegyerekek léphetnek ebbe a sorba, s kerülnek a tao különleges szellemiségét igazolandó a tablóra, mint például a most tárgyalt Bill Murray. Az 1950-es születésű, Golden Globe-díjas amerikai színész, akit leginkább a Szellemirtók és az Idétlen időkig című filmekből ismernek a legtöbben, valójában egy késő éjszakai televíziós showműsorban való szereplésével tűnt fel. A több, mint ötven filmben, illetve televíziós produkcióban szereplő Murrey remek alapanyagot jelentett Gavin Edwards-nak, aki jó érzékkel fedezte fel, hogy a híres komikus-színész életéről egész könyvtárat lehetne megtölteni, de ő megelégedett azzal, hogy csupán a Murrayről szóló anekdotáknak járt utána és egybefűzte őket a sztár könnyed lélegzetvételű életrajzi leírásával. Bill Murray pedig egészen a hetvenes évektől napjainkig végigökörködte az életét, pontosan úgy, ahogy azoktól szoktuk meg, akik valahogy mindig a dolgok viccesebbik oldalát próbálják az életnek megfogni. A szerző, Gavin Edwards persze már korábban is jól ismerte a híres amerikai színészt, hiszen a Rolling Stone magazin szerkesztőjeként bejáratos volt a hollywoodi partikra, forgatásokra, filmgyári rendezvényekre. És ne feledjük: Edwards nem kisebb sztárok életrajzával foglalkozott már, mint például a fiatalon elhunyt őstehetség, River Phoenix. A Bill Murray és a tao ebből a szempontból tehát egy vérbeli anekdotagyűjtemény és az amerikai modern művészeti kultúrkörök abszurd tükre, egy jó adag humorral, jókedvvel nyakon öntve.
Egypercesek

Önreflexió, emlékezés, belső utazás
Irodalmi kvízzel, koncertekkel és szubjektív tárlatvezetésekkel is készül a PIM a Múzeumok Éjszakájára
Mi lesz a hagyatékokkal?
Könyves hagyatékok, gyűjtemények feldolgozása áll a közelgő tanácskozás fókuszában
Korszak és költő
Kormos Istvánról rendez műhelykonferenciát a PIM