A Magyar Tudományos Akadémia idei, 188. közgyűlésének második napján Arany Jánosról is megemlékeztek az akadémikusok azt vizsgálva, hogyan hatott Arany János az írók, költők, irodalmárok generációira.

Az egyik legizgalmasabb előadást Korompay H. János, az MTA doktora, az Arany-életmű kritikai kiadása kapcsán tartotta. Az előadásból kiderült, sokkal kevesebbet tudunk Aranyról, mint szeretnénk, de van esély arra, hogy a közeljövőben megsokszorozódjon tudásunk. 
Az érdeklődők megtudhatták, hogy Arany kritikai kiadása nem teljes, nem is lehet teljes, mivel Arany korai műveit megsemmisítette, műveinek kiadását gondosan ellenőrizte, alkalmai verseit nem publikálta, sőt levelezésének publikálása ellen is tiltakozott – kései verseit sem kiadásra, hanem csak „magánhasználatra” írta a Kapcsos könyvbe. Arany László, aki édesapja hagyatékának és könyvtárának megőrzője lett, szintén sokat szelektált a versekből is, a levelezésből is, például az Arany-Petőfi levelezés olykor vaskosabb kifejezéseit sok esetben átfogalmazta. A 20. században Voniovich Géza lett Arany János hagyatékának letéteményese, akinek Arany-életrajza az irodalomtudomány fontos dokumentuma, de a hagyaték megőrzéséről nem gondoskodott kellőképpen, a publikálatlan szövegeket nem sokszorosította, így 1945-ben Budapest ostromakor sok kézirat elégett a családi levelezéssel, jegyzetekkel és könyvekkel együtt. 
Az általa megkezdett, de csak a hatvanas évekre befejezett kritikai kiadás ma már elavultnak és hiányosnak számít.
Korompay H. János szerint eljött az ideje annak, hogy a kritikai kiadás hatalmas vállalkozását újra kezdje a szakma. Az új kritikai kiadást húsz kötetre tervezik. Persze az Arany körüli események sűrűjében is ott van az Akadémia. Zajlik a kéziratok digitalizálása, akadémiai segítséggel készül az Arany János-honlap, amelyen a versek kézirata, első megjelenése, és a legfontosabb kiadások szövegváltozatai szerepelnek majd, illetve tervezik Arany hivatali levelezésének öt kötetes elektronikus kiadását is. Ráadásul a Goethe-szótár mintájára elkészülhetne Arany János szókincs- és fogalomtára is, hiszen Arany szókincse akadémiai tisztsége következtében a teljes tudományosságra kiterjed, így a különböző tudományok kultúrtörténetének szintézise lehetne.