Érdekes és elgondolkodtató cikket közölt a minap a Magyar Nemzet a változóban lévő hazai könyvtárhasználati szokásokról. Miközben a kölcsönzések száma évről évre lassan, de biztosan csökken, egyre többen iratkoznak be könyvtárakba. A könyvtárak szerepe ugyanis megváltozott. 

A cikk szerint az informatika térhódítása mellett egyre több programot, rendezvényt szerveznek az intézmények, egyre inkább a helyi közösségek terévé válnak. 
Sipos Anna Magdolna könyvtárkutató, címzetes egyetemi tanár egy tavaly megjelentetett tanulmányából kiderül: meredeken emelkedik azoknak a könyvtárhasználóknak a száma, akik az online szolgáltatásokat veszik igénybe. Elektronikus katalógusokat, szakirodalmi adatbázisokat, digitalizált anyagokat böngésznek, amihez már ott sem kell lenniük fizikailag, de a tartalmat továbbra is a könyvtár állítja elő. A látogatások hetvenöt, nyolcvanöt százaléka internetes, Magyarországon így a forgalom már csak alig negyede zajlik valóban a valós fizikai térben. Országosan száztíz-százhúszmilliós forgalommal számolhat évente a teljes magyar könyvtári rendszer. Így ez magasan vezet a kulturális intézményrendszerek közül. 
A kutató szerint a közönség részéről sokkal óriási igény volna a könyvtárak és a levéltárak, múzeumok online tartalomszolgáltatásainak bővítésére. Sipos úgy véli, a könyvtárak, múzeumok és a levéltárak tudják, hogy mit, milyen fontossági sorrendben és hogyan kell digitalizálni, ezért az a jó megoldás, ha ezt a feladatot a gyűjteményekkel bíró intézmények oldják meg. 
Közben a könyvtárak száma is növekedett: 2014-ről 2015-re – a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adata szerint – százötvenöt új települési szolgáltatóhellyel lett több. Ezzel még mindig nem érte el az ilyen helyek száma az 1990-es szintet. A beiratkozott olvasók száma viszont már most jóval meghaladja az akkorit: 2015-ös adat szerint egymillió nyolcszáznyolcezer olvasójuk van országszerte csak a települési könyvtáraknak, csaknem háromszázezerrel több, mint előző évben, és négyszázezerrel több, mint 1990-ben. 
Persze a szolgáltatóhelyek számának növekedése nem azt jelenti, hogy ennyi új könyvtár nyílt volna, hanem azt, hogy ennyivel több helyen nyújtanak ilyen szolgáltatást – hívja föl a figyelmet Sipos. Ilyen szolgáltatás például az aprófalvakban a könyvtárbusz. Ugyanakkor nyílnak új könyvtárak is. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár például tizenkét új fiókot adott át Budapesten 2002 óta, és két újat tervez a közeljövőben.