Áfra János költő képviseli Magyarországot a költészet világnapja (Giornata mondiale della poesia) című rendezvénysorozaton, amelyet az európai uniós országok kulturális intézeteit magába tömörítő szervezet, az EUNIC rendez Rómában.

Az Európa versekben (L'Europa in versi) című felolvasó estet a Római Magyar Akadémián rendezik, amelyen tizenegy ország képviselteti magát egy-egy költőjével. A rendezvényen Ausztriát Michael Hammerschmid, Bulgáriát Georgi Goszpodinov , Németországot Daniela Danz, Olaszországot Claudio Damiani, Lengyelországot Janusz Kotanski, Romániát Denisa Comanescu, Szlovákiát Dana Podracká, Szlovéniát Maja Vidmar, Spanyolországot Menchu Gutiérrez, Svájcot Michael Fehr képviseli. Az est moderátora Maria Ida Gaeta, a római Irodalmak háza (Casa delle Letterature) igazgatója lesz. 
Áfra János költő, műkritikus és szerkesztő első kötete, a drámai monológokat mozaikos történetté egybeszervező Glaukóma mindkét magyar költészeti debütdíjat, a Makói Medáliákat (2013), és a Gérecz Attila-díjat (2014) is elnyerte. Második verseskötete, a 2015-ben megjelent Két akarat újító szándékkal kapcsolódik a magyar szerelmi költészeti hagyományhoz, amelyért megkapta az év legjobb fiatal irodalmi művét jutalmazó Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjat. Ennek köszönhetően előbb a Literarisches Colloquium Berlin, majd a stuttgarti Akademie Schloss Solitude vendége volt, ahol megjelenés előtt álló harmadik kötetén dolgozhatott. A könyv a középkori mágikus kódexek, a ráolvasások és a babonák szövegvilágának aktualizálásával kísérletezik.
A József Attila Kör elnökségi tagja, a KULTer.hu kortárs kulturális portál alapító főszerkesztője, a közel hetven éve működő Alföld irodalmi havilap szépirodalmi rovatának szerkesztője, a Debreceni Egyetem óraadója.
Álljon itt egy verse:

Elzárt nézés
tudjuk, hogy nincs hova
tartani, de folyton törnek
csontok falban, vezetékek
emberben, ennyiből értjük,
miért jut minden napra romlás,
legalább addig sem emlékszünk,
mitől kerültünk messzire éppen:
hurok egy nyakon, vörös szem
tükörben, csillagok hason és
plafonon, piros arcok, kerítések,
gödrök, mellek, utazás, képek,
játékok, nem várt érintések, vér…
és lecsukjuk szemünket anyában,
de előbb mindenkit arra kérünk,
hagyja a párkányra rakott
ibolyáinkat, mert a bomlásban
keressük a megoldóképletet,
hogy mi végre a születés
és a nemlét mihez vezet