Arany János és szülővárosa összetartozásáról szóló albumot mutattak be a költő születésének kétszázadik évfordulóján Nagyszalontán.

Az Arany Szalontája, Szalonta Aranya című albumot, Dánielisz Endre nagyszalontai helytörténész, Faggyas Sándor újságíró és Patócs Júlia, a nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület elnöke művét a Méry Ratio Kiadó adta ki a Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítványa támogatásával.
Potápi Árpád János, a magyar kormány nemzetpolitikai államtitkára Szerb Antal soraival méltatta Arany Jánost: „minden szál hozzá vezetett, minden szál tőle vezet. A magyar szellemi életnek ő a sugárzási központja”. Úgy vélekedett, hogy a legválasztékosabb szókincsű magyar költőre való emlékezés a magyar nyelv sokszínűségére is rávilágít, és még inkább összekapcsolja a nemzetet magyarságában.
Az albumot bemutató Jankovics Marcell művelődéstörténész, rajzfilmrendező, illusztrátor elmondta: a könyv nem tudósoknak készült. Szerzői kedvcsinálónak szánták olyanok számára, akik jobban meg szeretnék ismerni Arany Jánost. „Tegyék olyan helyre, ahol a fontos dolgok vannak” – biztatta a városháza nagytermét zsúfolásig megtöltő hallgatóságot. A kiadó minden részletre kiterjedő figyelmét azzal példázta, hogy a könyv betűtípusát is úgy választották, hogy az Arany János kézírására hasonlítson.
Dánielisz Endre, a nagyszalontai Arany-kultusz éltetője felidézte, hogy amikor tizenhat évesen a „beállt Arany híveinek a sorába”, a költő nagyszalontai múzeumában még Arany János kihúzott fogait is őrizték. A költő gondosságára vallott, hogy ezeket is elcsomagolta, feliratozta. Megjegyezte, hogy a második világháború alatt azonban a gyűjtemény megfogyatkozott.
Faggyas Sándor, a könyv egyik szerzője úgy vélekedett, Arany Jánosnak köszönhető, hogy Nagyszalonta ma, csaknem száz évvel azután is, hogy Románia része lett, magyar és református többségű maradt. Legfőképpen Arany Jánosnak köszönheti, hogy a világ magyarsága rá figyel.