A legelső smiley
Azt persze eddig is tudtuk, hogy nekünk köszönheti a világ a golyóstollat, a bűvös kockát, a hologramot, a helikoptert, meg egy csomó egyéb találmányt, de most kiderült, hogy tulajdonképpen a hangulatjel is magyar találmány. Egészen pontosan magyar állampolgár (igazából a magyar király alattvalójának) leleménye.

Eddig úgy tudta a világ, hogy az első smileyt Robert Herrick angol költő vetette papírra a harmincéves háborút lezáró, vesztfáliai béke évében, 1648-ban, s így a hangulatjel tulajdonképpen egyidős lenne a modern Európával.
Mindez azonban nem igaz. A trencséni levéltár igazgatója, Peter Brindza ugyanis most egy korábbi smileyra bukkant az archívum okiratai között. Ráadásul – mivel a mosolygós arcocskát pontosan datált dokumentumra kanyarították – azt is tudjuk, ki és mikor alkotta meg a világtörténelem első hangulatjelét.
A világ első smileyját 1635-ben Ján Ladislaides, Trencsén akkori jegyzője a város számláinak ellenőrzése során firkantotta egy elszámolás alá, annak jeléül, hogy mindent rendben talált.
Ebben az évben II. Ferdinánd volt a magyar király, s az ő alattvalója volt Ján Ladislaides. Egyébként még javában tartott a harmincéves háború, de ekkor alapította meg Pázmány Péter a nagyszombati egyetemet, ebben az évben országgyűlés ült össze Sopronban, és – ha már a Felvidéken járunk – ekkor kezdték el barokk stílusban átépíteni a pozsonyi várat. Nem utolsó sorban ekkor halt meg Lope de Vega spanyol költő, drámaíró. S ekkor már két éve annak, hogy 1633-ban Galilei az inkvizíció kényszerítésére visszavonta nézeteit arról, hogy a Föld forog a Nap körül.
A trencséni archívum igazgatója elmondta: a latin nyelvű dokumentumra rajzolt smileyt néhány héttel ezelőtt fedezte fel korabeli dokumentumok osztályozása során, és bár az ábrázolás nem nagy, mégis rögtön megakadt rajta a szeme, és neki is mosolyt csalt az arcára. Az archívumban lévő korabeli dokumentumok még sok titkot rejtenek, így elképzelhető, hogy a jövőben még más hasonló érdekesség is a napvilágra kerül – nyilatkozta a cas.sk szlovák hírportálnak Peter Brindza.


Eddig úgy tudta a világ, hogy az első smileyt Robert Herrick angol költő vetette papírra a harmincéves háborút lezáró, vesztfáliai béke évében, 1648-ban, s így a hangulatjel tulajdonképpen egyidős lenne a modern Európával.
Mindez azonban nem igaz. A trencséni levéltár igazgatója, Peter Brindza ugyanis most egy korábbi smileyra bukkant az archívum okiratai között. Ráadásul – mivel a mosolygós arcocskát pontosan datált dokumentumra kanyarították – azt is tudjuk, ki és mikor alkotta meg a világtörténelem első hangulatjelét.
A világ első smileyját 1635-ben Ján Ladislaides, Trencsén akkori jegyzője a város számláinak ellenőrzése során firkantotta egy elszámolás alá, annak jeléül, hogy mindent rendben talált.
Ebben az évben II. Ferdinánd volt a magyar király, s az ő alattvalója volt Ján Ladislaides. Egyébként még javában tartott a harmincéves háború, de ekkor alapította meg Pázmány Péter a nagyszombati egyetemet, ebben az évben országgyűlés ült össze Sopronban, és – ha már a Felvidéken járunk – ekkor kezdték el barokk stílusban átépíteni a pozsonyi várat. Nem utolsó sorban ekkor halt meg Lope de Vega spanyol költő, drámaíró. S ekkor már két éve annak, hogy 1633-ban Galilei az inkvizíció kényszerítésére visszavonta nézeteit arról, hogy a Föld forog a Nap körül.
A trencséni archívum igazgatója elmondta: a latin nyelvű dokumentumra rajzolt smileyt néhány héttel ezelőtt fedezte fel korabeli dokumentumok osztályozása során, és bár az ábrázolás nem nagy, mégis rögtön megakadt rajta a szeme, és neki is mosolyt csalt az arcára. Az archívumban lévő korabeli dokumentumok még sok titkot rejtenek, így elképzelhető, hogy a jövőben még más hasonló érdekesség is a napvilágra kerül – nyilatkozta a cas.sk szlovák hírportálnak Peter Brindza.

Egypercesek

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben
Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
Könyvtári rendszerünk lelke
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Boncasztalon a Hail Mary küldetés
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig