Nemsokára itt a böjti időszak, melyre készülve, melyet megélve jó sorvezető lehet Ordass Lajos evangélikus püspök (1901 – 1978) nemrég újra kiadott A keresztfa tövében című kötete. A püspökről elnevezett alapítvány által gondozott könyv első kiadása, a rendszerváltással egyidős, az 1989-es összeállítás azóta szolgálja a keresztyén híveket.

A keresztfa tövében című könyvével hatvankét év távolságából üzen Ordass Lajos. Amikor 1948-ban karakán módon emelte fel szavát a pártállami diktatúra ellenében, a püspököt koholt vádak alapján letartóztatták, két év börtönre ítélték el és öt évre eltiltották szent hivatása gyakorlásától. Ordass hasonlóan a római katolikus Mindszenty Józsefhez vagy a református Ravasz Lászlóhoz, meghurcoltatásában nem maradt alul a csatában, hiszen Krisztusába kapaszkodva még inkább ragaszkodott hitéhez, s gyámolította a híveket. A börtön után is hallgatásra kényszerített egyházvezetőt 1956-ban rehabilitálták, melynek folyományaként, két évre újra püspöki szolgálatba léphetett, illetve 1957-ben az Evangélikus Világszövetség az elnökévé választotta. Később ismét eltiltotta a politikai hatalom hivatásától, belső emigrációba kényszerült, mely időszakban hat nyelven, köztük izlandiul végzett fordítási munkát. Könyvei a magyar evangélikusság fontos szellemi, lelki kincsei, melyek közül több áhítatos könyve a mai napig használatos a lutheránus egyház gyülekezeteiben. A keresztfa tövében a húsvéti ünnepig tartó böjti időszak állomásainak kísérője. Az utolsó vacsorától egészen a kereszthalálig tartó stációkat járhatjuk végig a püspök gondolatai mentén, minden egyes stációhoz tartozik egy elmélkedés és egy imádság. Ordass püspök elmélyült, keresztyén emberhez tartozó Krisztus-központú gondolkodása profán fogalmazói szándékával, közérthetőségével párosul. A kötet lapjain található bensőséges áhítataiból kitűnik egykori aktív szolgálatában megszerzett hívő emberismerete, lelkipásztori felelőssége és testvérszeretete.
A kiadványhoz Scholz László, a 2005-ben elhunyt tudós, lelkipásztor írt ajánlót, melyben többek között ezt olvassuk: „…itt lelhetjük föl Ordass Lajos püspök könyvének legeredetibb vonását. Lépten-nyomon ráakadunk a börtönben töltött éveknek s az utána következő némaságra ítéltetés éveinek meg nem fakult jeleire. A legszemélyesebb visszaemlékezései bukkannak elő. Miért is kellene neki ezekről hallgatni Krisztus előtt? (…) Krisztus páratlan szenvedését nem homályosíthatja el a tanítvány esetleges kereszthordozása, viszont követheti, valósággal követi is.”